Kihallgatással és lehallgatással folytatódik a honosítási botrány
Tovább kell folytatnia a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányságnak a hivatali vesztegetés bűntette miatt tavaly augusztusban indult nyomozást, amelynek 9 gyanúsítottja van. Négyen közülük magyar, ketten orosz, ketten ukrán állampolgárok, egy pedig kettős állampolgár.
Az iratokat a főkapitányság vádemelési javaslattal terjesztette fel a Szekszárdi Járási Ügyészséghez, de ott nem találták a nyomozati anyagot alkalmasnak arra, hogy az ügyben érdemben állást foglaljanak, tájékoztatta a teol.hu-t Himmelné dr. Ökrös Magdolna csoportvezető ügyész, a Tolna Megyei Főügyészség sajtószóvivője. A vádemeléshez ugyanis nem áll rendelkezésre elegendő tény és adat, ezért további okirati bizonyítékokat kell beszerezni, folytatólagos gyanúsítotti kihallgatásra is szükség van. Nem maradhat el a telefonok hívásforgalmazási adatainak értékelése sem. Mindezek miatt az ügyészség a nyomozó hatóságot további nyomozati cselekmények elvégzésére utasította. Egyidejűleg a Tolna Megyei Főügyészség 2016. január 24-ig meghosszabbította a nyomozás határidejét.
A gyanú szerint az ügyintéző valótlanul igazolta a kérelmezők magyar nyelvtudását, amiért személyenként 100 ezer forintot fogadott el. Az ügy egyik gyanúsítottja a Szekszárdi Járási Hivatal igazgatási ügyintézője, aki egyszerűsített honosítási kérelmek intézésével foglalkozott. Megalapozott a gyanú arra, hogy az ügyintéző gyanúsított-társai közreműködésével orosz, illetve ukrán állampolgárok egyszerűsített honosítási kérelmeit, hivatali kötelességét megszegve, több esetben úgy fogadta be, hogy a hatósági eljárás során valótlanul igazolta a kérelmezők magyar nyelvtudását. Ezen hivatali kötelezettsége megszegéséért személyenként 100-100 ezer forintot fogadott el.