A bíróság a nemzetiszocialista rendszer bűneinek nyilvános tagadása bűntettében mondta ki bűnösnek a vádlottat, és ezért - a vádhatóság indítványával egyezően - másfél évre elrendelte a nő próbára bocsátását és pártfogói felügyeletét. A bíróság különös magatartási szabályként előírta a vádlottnak, hogy látogasson el Budapesten a Pávai utcai Holokauszt Emlékközpontba, és az ott látottakról számoljon be pártfogójának.

Az egyik internetes portálon 2014. november 21-én jelent meg cikk arról, hogy Budapestre látogatott az egykori auschwitzi koncentrációs tábor parancsnokának unokája. Az íráshoz a vádlott az egyik közösségi oldalon olyan tartalmú hozzászólást fűzött, amellyel kétségbe vonta a holokauszt megtörténtét, illetőleg hazugságként állította be azt, valamint utalt arra is, hogy mi köze van az unokának a nagyapja tetteihez. Ezen kívül felháborodását fejtette ki a cikk mint áskálódás miatt is. A nő hozzászólásában a „holkamu” kifejezést és a „különben is, ha igaz is” fordulatot használta.

A Tett és Védelem Alapítvány feljelentése alapján indult eljárásban a vádlott beismerte a bűncselekmény elkövetését, és a bíróság előtt is úgy fogalmazott, nem állt szándékában megsérteni senkit. A büntetlen előéletű nő a civil szervezetnek bocsánatkérő levelet is írt.

Kemenes Krisztián bíró az ítélet indoklása során kifejtette, nem lehetett kérdéses a vádlott bűnösségének megállapítása. Az enyhítő körülményekre – különösen a vádlott beismerésére és bocsánatkérésére - való tekintettel azonban nem látta szükségesnek büntetés kiszabását.