A legfrissebb kutatási adatok szerint a tűzijátékok felrobbanásakor keletkező törmelék több veszélyt rejt magában, mint a kilövés. A szemet körülvevő átlátszó szövetréteg, a szaruhártya felületén keletkező apró sérüléseket leggyakrabban a felrobbanó tűzijátékokból származó törmelékek okozzák.

Reviczky Zsolt Tűzijáték, tüzijáték, augusztus 20. államalapítás ünnepe

"A tűzijátékok használatakor keletkezett sérülések leggyakrabban a szemet veszélyeztetik" - idézte Vanessa Alphonse, a Virginiai Műszaki Egyetem és a Wake Forest Egyetem kutatóját a Medipress. "Évente közel 2000 ilyen baleset történik, és bár sokak szerint a kilövéskor és robbanáskor keletkező nyomás a felelős a sérülésekért, erre egyáltalán nincs meggyőző bizonyíték."

A vizsgálatok során a tudósok megvizsgálták, hogy a robbanás okozta túlnyomás, vagy a keletkező törmelék okolható-e inkább a szemsérülések kialakulásáért. A kutatók emberi holttestekből származó szemeket tettek ki összesen 18 robbanásnak három különböző távolságról 10 gramm puskapor felhasználásával.

A robbanásokból származó szemsérüléseket egyértelműen az apró, homokszerű törmelékdarabok okozták. Bár a szemen belüli nyomás a robbanástól mért távolság csökkentésével nőtt, a sérülések kialakulásának esélye még a legkisebb távolság esetén is elhanyagolható volt.

A tudósok szerint a mostani kutatási eredmények tudatában sokkal hatékonyabban lehet majd megelőzni a tűzijátékok üzemeltetése során keletkező szemsérüléseket.

A témáról bővebben a Journal of the American Medical Association című orvosi szaklapban olvashatnak az érdeklődők.