Hirtelen megugrott az influenzások száma, járvány is lehet
Az orvoshoz fordulók 15,9%-a gyermek, 40,5%-a 15-34 éves fiatal felnőtt, 30,7%-a 35-50 év közötti felnőtt, 12,9%-uk a 60 éven felüli volt. A legtöbb beteg a fővárosban, illetve Pest megyében él, a legkevesebben Jász-Nagykun-Szolnok és Veszprém megyében dőltek ágynak. Az előrejelzések szerint hazánkban néhány héten belül alakulhat ki járvány, a védőoltásokat azonban még nem késő beadatni. Aki ódzkodik az oltástól, az pedig jól teszi, ha immunrendszerét megedzi ezen a szokatlanul enyhe télen.
Az influenza tünetei a betegség különböző stádiumaiban eltérnek egymástól, ám más légúti megbetegedésekkel ellentétben, kezdetben az erős váladékozás még nem jelentkezik, vagyis nincs orrfolyás, sem hurutos köhögés. A megfertőződés után az első tünetek 24-48 órán belül, hirtelen jelentkeznek.
Először láz, hidegrázás, borzongás, rossz közérzet, fejfájás és izomfájdalom (jellemzően a hát és a karok izmaiban) lép fel, majd ezeket a tüneteket követi a száraz köhögés, a torokfájás, s végül a hurutos tünetek: erős orrfolyás, orrdugulás, váladék felköhögése.
Kisgyermekek és csecsemők esetében nem ritka, hogy a betegség indokolatlan álmossággal, bágyadtsággal és hasmenéssel, illetve hányással kezdődik, az idősek pedig szegycsont tájéki fájdalmat tapasztalhatnak. Ha ezeket a tüneteket észleli magán vagy a gyermekén, ideje orvoshoz fordulni.
Az influenzavírusok, más légúti megbetegedést okozó vírusokhoz hasonlóan cseppfertőzéssel terjednek, ezért a megelőzés érdekében járványos időszakokban jobb kerülni a tömeget, ez viszont nagyvárosokban szinte lehetetlen feladat (nem véletlen, hogy a főváros a legfertőzöttebb). A szájmaszk és a gyakori kézmosás nem véd száz százalékosan, de a megfertőződés vagy továbbadás esélyét csökkenthetik, miként a torokfertőtlenítők használata is (ezekből gyógynövényes is kapható). Megelőző lépésként ajánlható még a C-vitamin és cink egyidejű szedése, illetve bármilyen, akár természetes alapanyagokat felhasználó immunerősítő kúra, melyet a betegség lefolyása után is érdemes végigcsinálni. A leghatékonyabb védekezési módszernek jelenleg a védőoltást tekintik, és főleg a veszélyeztetett csoportokba tartozók (kisgyermekek, hatvan évnél idősebbek, kismamák, immunbetegek, szív- és érrendszeri betegségben szenvedők) számára ajánlják, illetve azoknak, akik még egy enyhe lefolyású betegség miatt sem tudnak napokig távol maradni a munkától.
A betegség kezelésében kulcsfontosságú az ágynyugalom biztosítása, s nem csak a gyerekek számára. Az influenzát lábon kihordani nem szabad a súlyos szövődmények (krónikus tüdő-, szív- és érrendszeri, vese-, anyagcsere-betegségek és immunhiányos állapotok) kialakulásának veszélye miatt. A legfontosabb és leggyakoribb szövődmény a tüdőgyulladás, melyet kiválthat maga az influenza is, de másodlagosan, a tünetek elmúltával is jelentkezhet egy bakteriális fertőzés miatt, ami a legyengült szervezetet támadja meg.
A súlyos tüneteket mutató, de szövődménymentes betegek paracetamolt, aszpirint (kivéve a gyerekek!), ibuprofent vagy naproxent szedhetnek.
Óvatosan az antibiotikumokkal
Az antibiotikumok túlzott és indokolatlan használatának veszélyeire figyelmeztetett az ÁNTSZ még tavaly novemberben: ez ugyanis oda vezetett, hogy a különböző gyógyszereknek ellenálló baktériumok jelentek meg, ami Európában, így Magyarországon is a legnagyobb betegbiztonsági kockázatot jelenti. Ezt azért fontos itt megjegyezni, mert az antibiotikumok hatástalanok, így kifejezett károsak is olyan betegségek esetében, mint a nátha vagy az influenza, ezért ha az orvos másként nem rendeli, kerülni kell beszedésüket, az otthon egy korábbi betegségből megmaradt készleteket nem szabad felhasználni (a kúrákat amúgy is végig kellene csinálni, tehát elvileg nem is maradhatnak fölösleges antibiotikumok a háznál).
Komoly aggodalomra ad okot, hogy bizonyos újonnan megjelent súlyos fertőzéseket, esetleg halált is okozó baktériumok – a kialakult rezisztenciájuk miatt – sokszor már a legerősebb rendelkezésre álló antibiotikumokra (az ún. karbapenemekre) sem reagálnak. Ezeknek az új fertőzéseknek a halálozási aránya akár 50%-os lehet. Ráadásul kilátásban sincs olyan gyógyszerkutatás, ami erre megoldást adna. Mindez oda vezethet, hogy a jövőben a legáltalánosabb fertőző megbetegedésekre sem lesz gyógyszer – írja a tisztiorvosi szolgálat.
A pollenek is kínoznak most
A szokatlanul enyhe tél egy másik hozadéka, hogy a kora tavaszi allergén növények pollenjei már megjelentek a levegőben. Az Országos Környezetegészségügyi Intézet Aerobiológiai Monitorozási Hálózatának adatai szerint a fő allergén most a mogyorópollen. A mogyoró, valamint a ciprus- és tiszafafélék pollenkoncentrációja már helyenként elérte a tüneteket okozó szintet, emellett az éger pollen koncentrációja is folyamatosan növekszik.
Enyhülést a jelentős hőmérséklet-csökkenés és a hosszasabb esőzések hozhatnak.
