Havi 100 százalék kamat sem uzsora?
Dr. Kovalcsik Andrea, a bírói tanács elnöke megállapította, hogy a járásbíróság más ítéletet, más indoklással hirdetett ki szóban a tárgyaláson, mint ahogyan írásba foglalva később kiadta. Az ítélet indoklásában eltért a vádhoz kötöttségtől: a tanúk esetében megemlített és mérlegelt olyan cselekedeteket, amelyek nem voltak a per tárgyai. A bizonyítékok közül egyeseket kiragadva értékelt, másokat figyelmen kívül hagyott.
A per tárgya az volt, hogy egy maroslelei férfi, F. Zoltán éveken át adott kölcsönt magánszemélyek számára magas kamattal. 2011-ben az egyik sértettnek, aki egyedül neveli a három gyermekét, 100 ezer forintot hitelezett, de 400 ezer forintot követelt és kapott vissza tőle. Öt másik esetben havi 100 százalékos kamatra adott kölcsön pénzt. A másik két vádlott abban segített F. Zoltánnak, hogy amikor az adósok nem akartak fizetni, egy sértettet autójukkal megállásra kényszerítettek, megragadták a nyakát és többször ököllel bántalmazták.
A vád uzsora-bűncselekmény és zsarolás volt, a járásbíróság azonban csak egy esetben látta bizonyítottnak, igaz, akkor folytatólagosan, az uzsorázást, a másik öt esetben a havi 100 százalékos kamatra való hitelezést jogosulatlan pénzügyi tevékenységnek minősítette.
Az első fokú ítélet indoklása arra hivatkozott, hogy ez azért nem volt uzsora, mert a sértettek nem a közvetlen megélhetésükre, hanem ballagási ebédre, italozásra és cigarettára kérték a pénzt. Mivel a kölcsönzés nem volt uzsora, ezért a pénz tettleges visszakérése sem zsarolásnak, hanem sokkal enyhébben minősülő önbíráskodásnak számított a járásbíróság szerint.
A Szegedi Törvényszék új eljárás lefolytatására utasította a Szegedi Járásbíróságot. Közel 4 év eltelte után mindenről újra ki kell hallgatni a többnyire ma is Maroslelén élő vádlottakat és sértetteket.
