Hátrább a kanalakkal!
A gyógyteakészítés egyik legfontosabb szabálya, hogy a fémeszközöket mellőzni kell, mert semlegesíthetik az értékes hatóanyagokat. A vizet még lehet fémedényben forralni, ám a növénnyel már ne érintkezzen. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a keveréshez és szűréshez használt eszközök műanyagból, fából vagy porcelánból kell, hogy készüljenek.
Szűréshez fehérítetlen, natúr papír vagy természetes szövet is használható. A forró italt ne töltsük üdítős palackba, gyógyteát mikrohullámú sütőben ne melegítsünk!
A gyógyteák hatóanyagát roncsolja továbbá az ízesítés. Cukrot csak az élvezeti teákhoz szabad használni, mézet és citromlevet pedig csak a langyos teába érdemes önteni, mert mind a két ízesítő hőre érzékeny hatóanyagokat tartalmaz.
Nem főzzük! Vagy mégis?
Bár úgy mondjuk „főzök egy teát”, a legtöbb esetben inkább csak forrázunk, illetve áztatunk, mert a főzés tönkreteszi a gyógynövények hatóanyagait. Kivételt képeznek e szabály alól egyes gyökerek és kérgek, melyeket valóban főzni szükséges 2-3 percig, majd lefedve 15-20 percig pihentetni. A virágokat, leveleket, lágyszárakat csupán forrázzuk, majd lefedve (ez az illóolajok megőrzése miatt fontos) minimum egy, maximum 20 percig állni hagyjuk. Az áztatási idő a növényi rész keménységétől függ: a virágokat és hajtásokat rövidebb, a magvakat hosszabb ideig szükséges vízben hagyni, de jó tudni, hogy a forrázással készült teák egy óra elteltével már hatástalanok.
A hideg, jobban mondva langyos vízzel történő kiáztatás olyan növényi részekből (főleg bogyókból) készült teáknál használatos, melye hőre érzékeny hatóanyagokat (például C-vitamint), vagy nyálkát tartalmaznak, mint a mályva vagy a kankalin. Az áztatás 5-10 órán át tart, legjobb este beáztatni, majd reggel éhgyomorra elfogyasztani a csipkehúsból vagy fehér fagyöngyből készült ázatot. Ha mind a forrázással, mind az áztatással kinyerhető hatóanyagokat magunkhoz szeretnénk venni, akkor reggel, a szűrőben maradt növényt öntsük nyakon forró vízzel, majd az ázatot és a forrázatot összekeverve fogyasszuk el.
Mikor, mennyit?
Hogy a teákat mikor kell fogyasztani, azt meghatározza az elvárt hatás. Tonizáló, erősítő teákat reggel éhgyomorra, étvágyjavítókat fél órával evés előtt, emésztéskönnyítőket közvetlenül étkezés után ihatunk.
A nyugtató hatású, izzasztó, székletlazító, savtúltengést csökkentő teákat este, lefekvés előtt ajánlott elkortyolgatni. A vízhajtó, köhögéscsillapító, illetve magas vérnyomásra alkalmazott drogokat a nap folyamán bármikor magunkhoz vehetjük, hacsak az orvos másként nem rendelte.
A fájdalom és lázcsillapító, illetve görcsoldó gyógynövényeket szükség szerint kell alkalmazni, de fontos tudni, hogy hatásuk általában nem tapasztalható olyan gyorsan, mint a gyógyszereké, bár az eredmény tartósabb lehet.
Felnőtt ember számára egy adag italhoz általában egy evőkanál drogot számítanak, melyet 2,5-3 dl vízzel kell leönteni. Gyermekeknek feleennyi hatóanyagra van szüksége ugyanennyi vízhez, a felnőtt adag 12 éves kor fölött adható. Fontos, hogy ez általános ajánlás csupán, ha a gyógytea csomagolásán ettől eltérő utasítások szerepelnek, akkor azokat kell betartani. Várandós vagy szoptatós kismamák jó ha tudják, hogy számukra sok olyan gyógynövény is tiltólistán van, melyek a hétköznapi teakeverékekben is előfordulhatnak.
Gyógyszerszedés mellett konzultálni kell orvossal a kiegészítő gyógynövénykúra elkezdése előtt, mert a hatóanyagok üthetik egymást (még a fogamzásgátlóval is). A gyógyszer beszedése és a gyógynövénytea fogyasztása között három órának kell eltelnie, hogy ne zavarják egymás felszívódását. Ezt a szabályt akkor is be kell tarnai, ha olyan mindennapi fogyasztásra alkalmas teáról van szó, mint a hársvirág, a kakukkfű vagy a fodormenta.
