Hat hónappal a vörösziszap után: hol a rehabilitációs terv?
A WWF arra figyelmeztet, hogy fél évvel az iszapkatasztrófa után még mindig tisztázatlan a Marcal sorsa - írja a Kisalföld. A természetvédelmi szervezet rendszerszemléletű megoldásokat sürget a lúgos iszap által elöntött területek újjáélesztésére, továbbá a Marcal komplex rehabilitációjának megkezdését sürgeti.
Mint mondják, mindez nem csak az ökológiai egyensúly érdekében fontos, hiszen a megfelelő intézkedések elmulasztásának gazdasági vonatkozásai is vannak a helyi életközösségre nézve.
Hat hónappal ezelőtt szakadt át az ajkai timföldgyár tízes tározójának gátja, amelyből kiáramló erősen lúgos vörösiszap elöntötte Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyet. A példátlan ipari katasztrófában többszáz család veszítette el otthonát és jelentősen károsodott a terület élővilága.
Oda a termőföld
Helyi gazdák azt mondják, a tavaly októberben kiömlött több mint egymillió köbméter vörösiszap a legjobb termőföldeket öntötte el, azok alkalmatlanná váltak bárminemű élelmiszernövény termesztésére.
A mintegy 750 hektáros területen jelenleg is fejtik le az átlúgosodott felső rétegeket és szállítják vissza a Mal Zrt. tározójába.Az eredeti tervekkel ellenétben azonban a friss talaj odahordására már nincs forrás, ezért teljes talajcsere nem történik. Időközben Szászországból érkezett szakértők megállapították, hogy a lúg mostanra elszivárgott a talajból. A korábbi termőföldeken így most fás és lágyszárú energianövények termesztését tervezik, biogáz illetve biomassza előállítása céljából.
A WWF azt javasolja, hogy a természeti adottságoknak megfelelő, változatos, a helyi gazdálkodói környezetnek is megfelelő hasznosítást részesítsük előnyben.
A Marcal és a Torna élővilága megsemmisült
A lúgos iszap a környék édesvizeit sem kímélte, a Torna patak és a Marcal élővilága szinte teljesen megsemmisült. A WWF még októberben azt szorgalmazta, hogy a helyreállítások során ne a baleset előtti szabályozott állapotot állítsák vissza, hanem igyekezzenek figyelembe venni az ökológiai szempontokat és az eredeti természetes állapot visszaállítására törekedjenek. Mint mondják, a helyi gazdálkodásra nézve is ez lenne a fenntartható fejlődés útja. Ezt támasztja alá az 1998-as spanyolországi zagytározó katasztrófánál alkalmazottmegoldások eredménye is.
A WWF tavaly októberben a spanyolországi példa rehabilitációs tapasztalatait megosztotta a városvezetőkkel, valamint vonatkozó külföldi szakértői segítségét is felajánlotta a kormánynak. A példa követésére akkor kormányzati akarat is volt, de átfogó konkrét rehabilitációs terv azóta sem született a folyóra vonatkozóan. A WWF ezért azt javasolja, hogy mihamarabb szülessen meg a rehabilitációs terv, továbbá kezdődjenek meg a munkálatok.
