A bíróság Antal Gábor vezette tanácsa Dömös Zoltánt, a rendőrség belső elhárításának munkatársát fegyveresen elkövetett rablásban mondta ki bűnösnek. Kötelezte a pénzintézetnek okozott kár és kamatai, valamint a perköltség, összesen több mint kétmillió forint megfizetésére. A vádlott legkorábban büntetése kétharmadának letöltése után helyezhető feltételes szabadlábra.

Az ügyészség azzal vádolta meg a férfit, hogy 2010. május 18-án munkaidőben, szolgálati autóval a pénzintézeti fiókhoz hajtott, és szolgálati pisztolyával fenyegetőzve 258 ezer forintot zsákmányolt az épületből.

A törvényszék hétfői határozata szerint az ügy közvetett bizonyítékai olyan zárt logikai láncot alkotnak, amelyből a rendőr őrnagy bűnösségére lehet következtetni.

A vádlott szolgálati autója járt a pénzintézetnél, az épület ügyfélterében az általa aznap viselt cipőéhez hasonló talpnyomot rögzítettek, szolgálati fegyvere hasonlított a rablóéra, ruházata, külseje alapján őt nevezte meg lehetséges elkövetőként a fiók alkalmazottja, és két kamera által rögzített felvétel időpontja között - egy benzinkútnál sört, egy áruházban pedig cigarettát vett - eltelt annyi idő, amennyi elég volt a bűncselekmény elkövetéséhez - sorolta Antal Gábor.

A bíró szerint a bűnösségét következetesen tagadó vádlott védekezését semmi sem támasztja alá. Nincs adat arra, hogy a rablás idején azért voltak kikapcsolva a mobiltelefonjai, mert egy informátorral találkozott - akinek a kilétét egyébként nem fedte fel, holott a titkolózásra semmi sem kötelezte. Nincs bizonyíték arra sem, hogy szenvedélyes gombász lévén elment volna egy gombaszedő helyre. Ugyanakkor mintegy 400 ezer forint adósságot halmozott fel, és esedékessé vált több mint 100 ezer forintos adóhátralékának befizetése - tette hozzá.

A Pécsi Törvényszék új eljárásban ítélte el Dömös Zoltánt. A férfit bizonyítottság hiányában korábban felmentették, a Pécsi Ítélőtábla azonban új eljárásra kötelezte az elsőfokú bíróságot, mert a határozatot megalapozatlannak találta, azzal, hogy a bíróság a tényállást nem derítette fel teljes egészében, és indoklási kötelezettségének sem tett maradéktalanul eleget. A táblabíróság akkori döntése szerint az első fok a közvetett bizonyítékokat egyenként értékelte az elkövető személyének azonosításához, ehelyett abban kellett volna állást foglalnia, hogy ezen adatok alkotnak-e olyan zárt logikai láncot, amelyből következtetni lehet a vádlott bűnösségére.

A hétfői ítélet ellen az ügyész súlyosításért, a vádlott és védője felmentésért fellebbezett.