Továbbra is harmadfokú az árvízvédelmi készültség a Dunán és a Rábán, összesen 102 kilométer hosszon; a Duna felső, határon kívüli szakaszain és a nagyobb mellékfolyókon megállt az apadás - közölte Antók Gábor, a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság törzsvezető-helyettese kedden.

Eközben Petrőcz Bálint, az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság központi védelemvezető-helyettese azt is közölte, hogy a Dunán Nagybajcsnál az újabb árhullám várhatóan ma éjszaka tetőzik 670 centiméteres vízállással. A tetőzés azonban az előrejelzések szerint nem éri el az előző árhullám legmagasabb értékét, amelyet 709 centiméterrel vasárnap mértek. A harmadfokú árvízvédelmi készültséget Nagybajcs térségében fenntartják.

Az Antók Gábor vezette igazgatóság délutáni összegzése szerint jelenleg harmadfokú árvízvédelmi készültség van érvényben a Dunán Ásványráró  és Nagybajcs között, a Rábán Körmendnél és a Lajtán, összesen 102 kilométeres hosszúságban.

Másodfokú a készültség a Dunán Dunakilitinél, Győrnél, Komáromnál, Esztergomnál, Gödnél, Budapestnél, a Csepel-szigeten, s  a Rábán Sárvár alatt, összesen 242 kilométeren, a folyón elsőfokú készültség a déli országhatárig van, valamint a Rábán és a Mura mentén, összesen 507 kilométer hosszon.

A Duna felső, országhatáron kívüli szakaszain és a nagyobb mellékfolyókon megállt az apadás. A folyó Nagybajcsnál hétfőn 14  óráig apadt 632 centiméterig, azóta árad, kedd reggel 10 órakor a vízállás 657 centiméter volt. Komáromnál apadt a Duna kedden 3 óráig, a budapesti szakaszon hosszan elnyúlva tetőzött 716 centiméteren. A Duna vízállása kedden 10 órakor 705 centiméter volt.

A Lajtán az 1965-ös, eddigi legnagyobb vízszintet megközelítő árhullám vonul le. A kialakult - a harmadfokú készültségi szintet  meghaladó - áradás miatt szombaton Mosonmagyaróváron belterületi védekezés vált szükségessé. Osztrák területen szükségtározót is igénybe kellett venni, ennek köszönhetően a magyar szakaszon kismértékű apadás következett be, de ezt követően ismét emelkedett a vízszint.

Emiatt a magyarországi szükségtározót is meg kellett nyitni vasárnap, ezután a vízszint a nap folyamán még kis mértékben emelkedett, majd 270-272 centiméteres szinten "stabilizálódott", azóta lassú apadás tapasztalható.

A Murán a szombati tetőzés (423 centiméter) óta az árhullám apadóban van, vasárnap déltől első fokúra lehett csökkenteni a készültséget. A Rábca mentén, a Hanságban és Felső-Szabolcsban a belvízzel elöntött terület nagysága 3900 hektár, ebből 600 hektár a vetés-szántó.

Tát és Esztergom között a 11 számú főútvonalat a víz elöntötte, folyik az útszakasz fokozott ellenőrzése. Budapestnél a pesti és a budai rakpart továbbra is le van zárva. Gödön, az Ilka-patak torkolatánál szakaszos szivattyúzást végeznek.

A védekezésben részt vevők száma elérte a 800-at, a munkálatoknál 412 gépjárművet alkalmaztak. A védekezés során a  vízügyi szolgálat az országos készletből eddig 264230 homokzsákot, 1257 fáklyát, 280 köbméter homokot, 3185 négyzetméter fóliát, 3567 tonna kavicsot használt fel.

A vízi túrázást a szakemberek az árvíz idején nem javasolják, mivel sok az uszadék a folyókon, és a  felázott folyópartok is veszélyesek.

Belvízrendezési tervek Békés megye 16 településén

Mintegy 2.5 milliárd forintból belterületi belvízrendezési program kezdődhet Békés megye 16 településén jövő tavasszal - közölte kedden Dankó Béla, a projektet irányító Kondoros polgármestere. A 16 település eredetileg a megyei önkormányzat irányításával pályázott és nyert el bruttó 2,2 milliárd forintot a regionális fejlesztési tanács pályázatán, míg a további tíz százalékos önrészt a részes települések biztosítják.

Ha az időközben Dankó Béla megbízásából korszerűsített kiviteli terveket a tanács ügynöksége elfogadja, 2010 tavaszán megkezdődhetnek a munkálatok. A 16 település között van például Mezőberény, Békés és Doboz is, ahol az elmúlt években százmillió forintos nagyságrendű károk keletkeztek az önkormányzati és magáningatlanokban egy-egy hevesebb esőzés után.