Az online kérdőívet 40 ezren töltötték ki a hírportálon. A nem reprezentatív kutatás eredményei felemás képet mutatnak arról, hogy mennyire fontos a magyarok számára a higiénia és mit tudnak erről a témáról.

Noha a válaszadók többsége rendszeresen takarít otthonában, fertőtlenítőszereket csak 45 százalékuk, tehát a megkérdezettek kevesebb, mint fele használ. Ez azért is ad okot aggodalomra, mert a látszólagos, felületes tisztaság csökkenti az ember éberségét a kórokozókkal szemben, amelyek így könnyen a szervezetébe juthatnak és betegségeket okozhatnak – mondják a szakemberek.

A felmérés eredményei több szempontból is tanulságosak. A válaszok nyomán kijelenthető, hogy a legtöbbet a kisvárosokban élő nők takarítanak. Azokban a családokban, életközösségekben, ahol a férfi dolga a takarítás, ott meglepően kevés időt fordítanak erre a tevékenységre. A takarítással a legtöbb időt ott töltenek, ahol takarítónő szolgálatait veszik igénybe.

Mások otthonának tisztaságára elsősorban az idősebb női válaszadók érzékenyek, a nagyvárosi férfiakat azonban mindez teljesen hidegen hagyja. Míg az elhullott hajszálakkal a férfiaknak van több gondja, egy piszkosan hagyott mosdó a nőknek okoz bosszúságot.

A fertőtlenítőszerek használatát nem tekinti mindenki a takarítás részének. Leginkább a fővárosban élők fertőtlenítenek is a takarítás után, legkevésbé pedig az idős emberek tartják ezt fontosnak.

A kézmosásban a nők járnak élen, és bár a kor előrehaladtával a kézmosási kedv csökken, de a nők nagyobb hajlandósága idős korban is megmarad a férfiakkal szemben. Étkezés után tízből heten megelégszenek a szalvétával, a válaszadók csak harminc százaléka mos kezet, hogy a zsíros szennyeződéseket eltávolítsa.

Legtöbbször a nagyvárosban és a fővárosban élők mosnak vécézés előtt is kezet, a falusi férfiak viszont a vécézés után is gyakran kihagyják. Az összes megkérdezettnek ezt azonban csupán 8 százaléka mulasztja el, bár Fábián Csilla, az Unilever marketing igazgatója az eredményeket bemutató sajtótájékoztatón kiemelte: mivel ez egy önbevallásos felmérés volt, elképzelhető, hogy ez a szám nagyobb.

Komolyabban kellene venni a járványmegelőzést

A mindennapi higiénia a járványok megelőzése és megfékezése szempontjából is nagyon fontos, és ez épp úgy igaz az influenzára, mint gyors felfolyású, akár tragikus következményekkel járó megbetegedésekre. A megelőzés egyik eszköze, hogy a közvetítőket a személyes higiéniára rávegyék, de mivel a vírusok jellemzően tovább élnek a tárgyakon (az influenzavírus akár két napig is), a környezet fertőtlenítése is döntő fontosságú.

Dr. Ócsai Lajos, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal Járványügyi Főosztályának nyugalmazott főosztályvezetője szerint a sokak által használt helyiségek, mint amilyen egy nyilvános vagy iskolai vécé, különösen kitettek a kórokozóknak, így a fertőtlenítő takarításnak kiemelt jelentősége van. Ám nem csak a csészében, hanem annak környezetében is. Mint a szakember kifejtette, a székletszóródás ez egy olyan dolog, amivel együtt kell élnünk, de ha lehet „másokéból minél kevesebbet együnk meg".

A másik problémás helyiség a konyha: Ócsai doktor felhívja rá a figyelmet, hogy a nem megfelelő mosogatási, hűtési vagy ételtárolási gyakorlat is problémákat okoz. Sokan nem is látják meg az összefüggést a hasmenés és a baktériumok között. A konyhai fertőzések a gyerekekre különösen veszélyesek, és bár ma már az olyan járványok, mint a vérhas, szinte feledésbe merültek, még manapság is 5000 szalmonellás esetet regisztrálnak évente.

A konyhai higiénia vonalán tovább haladva Szalókiné Bakos Erzsébet, az Unilever higiéniai szakértője rámutatott, hogy sokan szinonimaként használják a takarítás, fertőtlenítés és sterilizálás szavakat. Pedig a takarítás csak a látható szennyeződésekre irányul és mindig fertőtlenítésnek kellene követnie, hogy a kórokozók is elpusztuljanak. Különösen igaz ez a konyhapultra és a vágódeszkákra.

A fertőtlenítést tudatosan elutasítók gyakran hivatkoznak arra, hogy a steril környezetben élés összefügg bizonyos allergiák kialakulásával. Dr. Király Balázs gyermekorvos elmondta, hogy ez a feltételezés nem alaptalan, ám ez nem ok a takarítás és fertőtlenítés elmulasztására. A gyermekorvos szerint az a szülő, aki fertőző szennyeződésekkel igyekszik gyermeke immunrendszerét javítani, felelőtlenül jár el, mert az ár túl magas: rövidtávon csak a betegség kialakulásának veszélyét növeli. Igaz ugyan, hogy a kicsi gyereknek szüksége van bizonyos mennyiségű kosz „elfogyasztására", de tapasztalatok szerint az otthoni tisztaság hiányosságai több kockázatot jelentenek, mint a túlzott takarítás.

Tibenszky Móni Lisa, a Felelős Szülők Iskolájának alapítója szerint a szülő és a pedagógus feladata, hogy a gyerekeket megtanítsák a helyes kézmosásra, tiszta törölköző használatára, a test és a környezet higiéniájára. Ám az otthon és az iskola tisztasága, kórokozó-mentessége is nagyban hozzájárul a gyerekek ilyen igényeinek kialakulásához. Bár az ilyen jellegű edukáció a szülők példamutatásából ered, az iskolákban is fontos a tisztaságra nevelés.

Segít a KLIK-nek a Domestos

Az iskolai illemhelyek tisztaságának fontosságára akarja felhívni a figyelmet a Domestos is idén tavasszal. A cég 2015. március 1. – május 31. között minden, Magyarországon eladott Domestos termék után 5 forintot adományoz a leghátrányosabb helyzetű térségekben található általános iskolai mosdók felújítására. A cég becslései szerint a várhatóan befolyó összegből 4-5 iskolai mosdó felújítására nyílhat lehetőség. Az iskolák kiválasztásában a programot együttműködő partnerként támogató Klebelsberg Intézményfenntartó Központ nyújt segítséget.

Hanesz József, a KLIK elnöke elmondta, hogy bár egymilliárd forintot fordítanak az oktatási helyek felújítására, ez sajnos a mosdók állapotának javítására nem elég, pedig vannak iskolák, ahol a 60-as évek óta nem modernizáltak. A KLIK elnök hozzátette: 6000 intézményről van szó, ami több mint 10 ezer illemhelyet jelent. „Ebben a helyzetben" – mondja Hanesz József -, „minden guruló forintért le kell hajolnunk."