Ha ég, ha szúr, ha viszket
A monitor előtt történő irodai munka már önmagában is rövid idő alatt okozhat szemproblémákat a nem megfelelő fényviszonyok, a rossz testtartás és fejtámasztás, a fűtés vagy a légkondicionálás miatt, de a füstös-poros városi környezet sem kedvez érzékeny látószerveinknek.
A szemszárazság gyakori panasz, mely főként a számítógép előtt dolgozó, negyvenévesnél idősebb nőket érinti, de bármely korosztályban jelentkezhet. Oka, hogy a percenkénti 22 normális pislogásszámhoz képest a monitor előtti munkavégzést csak 7 pislogás/perc gyakoriság jellemzi, így a szemgolyó nem kap elég „kenőanyagot”, és védtelenné válik a porral szemben. Ezen javítani lehet tudatos pislogással és műkönnykészítményekkel. A szemszárazság tünete az égető vagy szúró fájdalom, az idegentest-érzés (mintha homok került volna a szembe), a fényérzékenység és a homályos látás, mely pislogásra javul.
A látószervek elfáradása ellen a legjobb egy kis szemtornát tartani, mely nemcsak a szemgolyó forgatásából, hanem közelebbi és távolabbi tárgyakra való ráfókuszálásból is áll (nézelődjünk az ablaknál), így a tartós látásromlás is jó eséllyel megelőzhető vagy késleltethető. Ily módon a fejfájásnak is elejét vehetjük.
Jó tudni: Sokan elkövetik azt a hibát, hogy olvasószemüvegen át nézik a monitort, pedig ehhez más típusú, változó fókuszú lencsék szükségesek, melyek készülhetnek dioptriás változatban is.
Gyulladások
A leggyakoribb szemprobléma a kötőhártya-gyulladás, mely minden korosztályt érinthet. Kialakulásának többféle oka lehet, például fertőzés (vírusos, gombás vagy bakteriális), allergia vagy szemszárazság. Legjellemzőbb tünetei a kivörösödés (főleg az alsó szemhéj alatt) és az enyhébb vagy erősebb mértékű váladékozás. Mind a pirosság helyét és mértékét, mind a váladék színét meghatározza a gyulladás kiváltó oka, de a diagnózist bízzuk orvosra. Ha a gyulladt szem viszket is, akkor szinte biztos, hogy allergia a kiváltó ok, szemszárazság esetén pedig annak tünetei (lásd alább) jelentkeznek. A fertőzéses eredetű kötőhártya-gyulladások általában cseppfertőzéssel, személyes kontaktussal terjednek, az allergiás esetek elterjedésének hátterében viszont épp a túlzásba vitt higiénia állhat.
A kötőhártya-gyulladás többnyire néhány nap alatt magától javulni kezd, majd meggyógyul, de ha ez nem következik be, mindenképp orvoshoz kell fordulni, aki antibiotikumos szemcseppet vagy krémet ír fel.
Az otthoni kezeléshez bevált és szemészek által is ajánlott a gyakori, kamillás borogatás és lemosás.
Az árpa, vagyis gyulladásos tályog a szemhéjszél ún. Meibom-féle olajos váladékot termelő mirigyeinek bakteriális fertőződése miatt jön létre. Ez is gyakori probléma, és bárkivel megeshet, az emberek többsége legalább életében egyszer átesik rajta. Oka lehet többek között az, ha valaki gyakran dörzsölgeti a szemét koszos, olajos kézzel, vagy nem tartja be a sminkelésre vonatkozó higiéniás előírásokat (például másokkal közös szemceruzát vagy szempillaspirált használ), de gyerekeknél a gyakori, felső légúti megbetegedés hozadéka is lehet. Mint minden gyakran fellépő fertőzéses eredetű gyulladás, az árpa is gyakori lehet a cukorbetegeknél, ezért ha valaki gyakran küzd vele, annak érdemes ellátogatnia a háziorvosához, és vércukorszint-vizsgálatot kérnie.
Az árpa tünetei a duzzadt, kivörösödött, fájó szemhéj. A külső árpa feltűnő piros dudor a szemhéj széle alatt, a belső árpa viszont nem mindig képez látható csomót. A látás kicsit homályos lehet a tályogból szivárgó váladéktól, illetve attól, hogy a felső szemhéjban növekvő árpa kissé nyomja a szaruhártyát, de tartós látáskárosulástól nem kell tartani. Kezdetben az árpa egészében piros, mikor azonban megjelenik rajta a sárgás gennycsap (mint a pattanásnál), biztosra vehető, hogy hamarosan spontán módon ki fog fakadni, vagy művileg kitisztítható.
Otthoni kezelésre ajánlott az egyszerű, meleg (de nem forró) borogatás. Erre a célra tiszta zsebkendőt vagy kéztörlőt ajánlott használni. A borogatás ne legyen túl vizes, csavarjuk ki alaposan, és mártsuk újra meleg vízbe vagy körömvirágteába, ha kihűl. A hő elősegíti az árpa megérését és gyorsabb kifakadását. A kendőt minden használat után alaposan fertőtlenítsük ki forró vízben, vagy dobjuk ki, nehogy újrafertőzzük magunkat.
Ha az árpa nem fakad ki magától, ne próbáljuk otthon művileg megnyitni, ezt a műveletet az egész szemgödör elfertőzésének veszélye és a szemsérülés elkerülése miatt mindig bízzuk orvosra.
Fontos: Minél hamarabb forduljon orvoshoz, ha hirtelen részleges vagy teljes vakság lép fel egyik vagy mind a két szemben; ha szürke „felhő vagy köd” ereszkedik egyik vagy mind a két szemére; ha heves fájdalmat érez a szemgolyóban, ha két szemének pupillái eltérő méretűek, ha kettős látást érzékel; ha a szem fehérjében vörösesség keletkezik, ha idegen test hatol a szemébe vagy „hegesztőpisztoly-villanást” lát minden külső ok nélkül. Bármilyen szemtünet, mely lassan alakul ki, vagy 3-5 napnál tovább tart, orvosi kezelést igényel.
Szemnyugtatók a háztartásból
A kamilla- vagy körömvirágtea megnyugtatja a kivörösödött, irritált szemet, és segít megszüntetni a gyulladásokat, levinni a duzzanatokat, emellett gyengéden fertőtlenítenek is (pollenallergiásoknál egyes gyógynövények nem alkalmazhatóak, ezzel kapcsolatban érdeklődjön kezelőorvosánál).
A kialvatlanság, a monitor előtt végzett munka vagy a környezeti hatások okozta gyulladásokat, duzzanatokat és sötét foltokat egy-egy vékony szelet uborka enyhíti, de a régi, jól bevált kanáltrükk sem elvetendő: tegyen két tiszta kanalat a hűtőbe néhány percre, majd tegye őket a szemére.
A bio- és indiai boltokban kapható, étkezési célra is felhasználható rózsavíz ősidők óta az érzékeny szemek megbízható lemosó szere, mely a szemkörnyék érzékeny bőrét is ápolja. Lehűtött rózsavízbe mártogatott vattapamaccsal törölje át a szemeit esténként, vagy ahányszor csak szükségét érzi, de az egész arcbőrre alkalmazható tonik helyett. Az érzékeny, öregedő vagy száraz bőr meghálálja ezt a gondoskodást.
