Ha nem kerestek napi hárommilliót, megverték a prostituáltakat
A szolgáltatásra Nyugat-Európában is mutatkozott igény, sőt, a tiszafüredinél lényegesen magasabb fizetőképes kereslet is. 2001 és 2003 között osztrák és svájci bordélyházakban dolgoztak a váltott magyar lányok. 2004-től Kölnben, a Pasha bordélyházban találtak új bázisra. Időközben kialakult a munkavégzés és a javadalmazás rendje: egyszerre 6-6 hölgy dolgozott Tiszafüreden és Kölnben. Megvolt a norma, amit teljesíteniük kellett: Kölnben személyenként és naponként 10 ezer eurót, Tiszafüreden 40 ezer forintot kellett keresniük. A bevétel egyik felét eltette az első rendű vádlott, a másik felén osztozott a szolgáltatást teljesítő hölgy és az őt felügyelő bandatag. Aki bánatos volt munka közben, azt ösztönözték, aki nem hajtott eléggé, azt a többi lány előtt megverték a felügyelők.
A nyomozók kiszámolták, Kölnben csak az első rendű vádlottnak 907 millió forintnak megfelelő euró ütötte a markát. Tiszafüreden a szegényebb magyar kuncsaftok ezalatt csak 150 milliót hordtak össze a fő kerítőnek, aki az így szerzett pénze legalizálására törekedett. Így például bányavállalkozásban szerzett üzletrészt, vádlott-társai segítségével pénzt váltottak, kölcsönszerződéseket írtak. Az elsőrendű vádlottat első fokon a Szolnoki Törvényszéken 8 évi fegyházra ítélték, bűntársait rövidebb-hosszabb szabadságvesztésre. Fellebbezés miatt került az ügy a Szegedi Ítélőtáblára, ahol a tervek szerint november 20-án hirdetnek ügyükben másodfokú ítéletet.