Megszólalt a börtönparancsnok a kaposvári fogvatartott halálával kapcsolatban; a  Somogy megyei internetes portálnak nyilatkozva szerdán azt közölte,  hogy az elhunyt férfin már befogadásakor súlyos sérüléseket láttak  az intézmény dolgozói, amit rögzítettek, felvételeket is készítettek  róla, és kórházba szállították.

Az MTI a Sonline.hu cikke nyomán szerette volna megkérdezni Berta Sándor alezredes, a kaposvári börtön parancsnokát, ő azonban  nem volt elérhető. Péter Ildikó sajtóreferens közölte: nincs  felhatalmazása nyilatkozatra az ügyben. A parancsnok által  elmondottak tényszerűségét azonban megerősítette.

Az 56 éves Karádon élő német-magyar kettős állampolgárságú férfi  egy, a karádi polgármesteri hivatal udvarán még januárban történt  lövöldözés kapcsán került a rendőrség látókörébe. Egy férfi ittasan  adott le egy lövést egy flóbertpisztolyból, amelyről azt állította,  hogy az 56 éves férfitól származik. Miután a házkutatás során a  férfinél több illegálisan tartott lőfegyvert, lőszereket és  pirotechnikai eszközöket találtak, lőfegyverrel és lőszerrel való  visszaélés bűntette miatt előzetes letartóztatásba helyezték.

Berta Sándor a Sonline. hu-nak azt mondta: a fogvatartott már a  börtönbe érkezése után fél órával úton volt a kórház felé, ahonnan  még aznap visszaküldték azzal, hogy büntetés-végrehajtási intézetben  elhelyezhető. Másfél nap múlva rosszabbul lett, ezért  visszaszállították a kórházba, ahol megműtötték - tette hozzá.
Mint az a hírportálon olvasható, a férfi ezután már nem is  került vissza a börtönbe, a kórházban kómába esett és három hét  múlva meghalt.

A Kaposvári Katonai Ügyészség ismeretlen tettes ellen folytat  nyomozást az ügyben. Az MTI korábbi megkeresésére az ügyészség  közölte: a nyomozás lezártáig nem nyilatkoznak.

Az ombudsman vizsgálatot sürget

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa az esettel  kapcsolatban még kedden megdöbbenését fejezte ki és figyelmeztetett: a  szabadságvesztés büntetés végrehajtása nem érintheti a  fogvatartottak alapvető szabadságjogainak, így emberi méltóságuk, az  élethez és az emberséges bánásmódhoz való jogaik érvényesülését.

Mint írta, a jogállamiság és a demokratikus jogelvek  megkövetelik, hogy a szabadságvesztés végrehajtása humánus,  oktató-nevelő, a társadalomba visszavezető jellegű legyen. Ezzel  szemben gyanús halálesetek utalnak arra, hogy Magyarország  börtöneiben elterjedt az erőszak a fogvatartottak között és a  büntetés-végrehajtási személyzet bizonyos csoportjainál is, ami  ellen a jogállami ellenőrzés részeként a lehető leghatározottabban  fel kell lépni - mutatott rá.

A börtönökben megkínzottak jelentkezését várják

A hivatal az MTI-vel közölte azt is: az ombudsman várja azok  jelentkezését, akiket 1989. október 23-át követően  büntetés-végrehajtási intézetben (elsődlegesen az ott dolgozók  részéről) kínoztak, vagy megalázó bánásmód áldozataivá váltak. A  sértettek panaszaikat (akár név nélkül is) az ombudsmani hivatalnál  terjeszthetik elő szóban, írásban, vagy elektronikus úton. Szabó Máté azt kéri, hogy az érintettek akkor is tegyenek  panaszt, ha a sérelem nem bizonyítható, mert ügyük így is  jelzésértékű lehet a büntetés-végrehajtásban tervezett, előre be nem  jelentett helyszíni vizsgálatok számára.

Történhettek "hibák"

Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter az  ombudsmani vizsgálat bejelentésére reagálva az MTI-nek azt mondta:  az ombudsman saját hatáskörében eljárva sokfajta vizsgálatot  indíthat, ezek nyilván hozzájárulnak ahhoz, hogy jobban működjön az  adott intézmény, például a büntetés-végrehajtás.

"Biztosan történnek hibák, természetesen. Vannak megfelelő  eljárások ezeknek a feltárására és kijavítására. Ha ehhez az  ombudsman segítséget tud adni a munkatársai ellenőrzése révén, azt  én köszönöm" - hangsúlyozta a miniszter a távirati iroda kérdésére.

Magyarország is csatlakozik a kínzás elleni ENSZ dokumentumhoz

Szabó Máté közleménye kitér arra is, hogy Magyarország (szemben  például Lengyelországgal és Szlovéniával) még nem fogadta el az ENSZ   kínzással és a megalázó bánásmóddal szembeni egyezményének azt az  opcionális  kiegészítését, ami "független nemzeti ellenőrző  mechanizmus felállítását és jelentések készítését, vizsgálatok  elvégzését írja elő" főként a büntetés-végrehajtásban, de minden  bentlakásos, szabadságkorlátozó intézményben is, köztük a  pszichiátriai intézetben, menekülttáborban és nevelőotthonban. Az  ombudsman 2007-ben többször felhívta a kormányzat figyelmét arra,  hogy szükséges lenne előkészíteni a független ellenőrző mechanizmus  bevezetését, amelyben - több uniós tagállam gyakorlatának  megfelelően - az állampolgári jogok országgyűlési biztosa is  szerepet vállalna.  A Külügyminisztérium elvi egyetértését fejezte  ki,  az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumtól az országgyűlési  biztos "nem kapott világos választ" - olvasható a dokumentumban.

Draskovics: célszerű lenne...

Az ombudsman ENSZ-egyezményhez kapcsolódó felvetésével  kapcsolatban Draskovics Tibor az MTI-nek azt mondta, vizsgálják,  hogy milyen következményekkel járna Magyarország csatlakozása az  egyezmény kiegészítéséhez.

"Úgy gondolom, hogy célszerű lenne csatlakoznunk ehhez az  egyezményhez" - tette hozzá.
A kérdésben néhány hónapon belül megszülethet a döntés - mondta  Draskovics Tibor.

A szegedi Csillag börtön