Gazdag szarmaták laktak az épülő Mercedes-gyár helyén
A Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat régészei a Kecskemét határában folyó ásatások során már több szarmata és Árpád-kori települést tártak fel. A leletanyag segítségével pontosan rekonstruálni lehet az itt élt népek életét, szokásait.
Most az is kiderült, hogy a helyi közösség a korabeli viszonyok között meglehetősen gazdagnak számított. Minderre egy késő szarmata-hun kori (IV-V. századi) település feltárásakor derült fény. A régészek ugyanis rábukkantak egy olyan kemencére, amelyről kiderült, hogy készítői kővel rakták ki a platni alatti felületet. A kőben szegény Alföldön pedig nagy értéket képviseltek a kőeszközök.
A Kecskemét mellett feltárt szarmata település egy igen fontos, ősidők óta használatos kereskedelmi út mellett feküdt. "A kemence sütőfelülete alatt talált nagyobb mennyiségű kőzet ilyen célú felhasználása a település átlagon felüli gazdagságát jelzi, amelyet a további telepobjektumokból napvilágot látott számos késő római készítésű tárgy, átlagon felüli mennyiségű fémeszköz és jelentős számú késő szarmata kori díszkerámia is jelez. A település valószínűleg a 400-as évek első felében élte virágkorát, úgy tűnik, hogy a 420-as években a Duna-Tisza-közén ténylegesen is megjelenő Hun Birodalomnak az egyik gazdagabb, alávetett szarmata közössége lakhatta" - összegezte a tapasztalatokat Wilhelm Gábor, az ásatás vezető régésze.
