Garázdák is voltak a Cozma-ügy vádlottjai
A Szombathelyi Törvényszék nem az emberölés bűntettét tárgyalta, azért az elkövetők már jogerősen megkapták büntetésüket. Rácz József tanácsának abban kellett döntenie: az első fokon meghozott veszprémi határozatnak megfelelően kimeríti-e a társaság tagjainak viselkedése a garázdaság és más bűncselekmények fogalmát, illetve arányos-e az ezért kiszabott büntetés.
Általában nem szokásos, de jogszerű, hogy egy adott bűncselekménnyel kapcsolatban a vádhatóság két külön vádiratot nyújt be. Szombathelyen most ez történt: a veszprémi szórakozóhelyen meggyilkolt kézilabdázó Marian Cozma ügyében megfogalmazott emberölési vádat és az ugyanott elkövetett garázdaságot külön tárgyalta a bíróság.
Szombathelyen az első tárgyalási napon a nyolcad rendű, szabadlábon védekező vádlottnál gyanús kapszulákat találtak, ezért a rendőrség még a per megkezdése előtt őrizetbe vette. Később kiderült, hogy vitaminokat és engedélyezett szereket hordott magánál, ezért aztán szabadon engedték. Újabb fejlemény: a rendőrség azt valószínűsíti, hogy ezek a kapszulák hamisítottak voltak.
Pénteken a Szombathelyi Törvényszék, mint másodfokú bíróság a garázdaság bűntette és más bűncselekmények miatt R. S. és társai ellen indult ügyben 21 vádlott ítéletét hirdette ki, négy vádlott ügyét pedig elkülönítette.
A másodfokú bíróság az ítélet kiszabásakor figyelembe vette, hogy az idén július elsején hatályba lépett új Büntető Törvénykönyv rendelkezései valamennyi vádlott esetében összességében kedvezőbbek, mint korábban voltak.
Tekintettel az időközbeni jogszabályváltozásra - a garázdaság büntetési tétele felső határát öt évről három évre csökkentette a törvény - a bíróság az első rendű vádlott kivételével valamennyi terhelt esetében enyhítette az elsőfokú bíróság által kiszabott büntetéseket. Raffael Sándor elsőrendű vádlott tekintetében azonban a halmazati büntetés kiszabására, egyben különös visszaesői minőségére figyelemmel nem látott lehetőséget az enyhítésre.
Rácz József a tanács elnöke az ítélet indokolásában kitért arra, hogy „az elsőfokú bíróság részletes bizonyítási eljárást folytatott le, az ítéleti tényállást mérlegeléssel állapította meg, ezért annak felülmérlegelésére nem volt lehetőség. A másodfokú bíróság megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az eljárási szabályokat maradéktalanul betartotta, továbbá részletesen kitért arra is, hogy az egyes védők által hivatkozott a nyomozás során felmerült eljárási szabálysértések miért nem fogadhatóak el.”
A másodfokú bíróság alaptalannak találta az egyes védőknek az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezésére, az eljárás megszüntetésére, illetőleg a felmentésre irányuló indítványát, ugyanakkor nem látott lehetőséget a súlyosításra sem.