A Békés megyei hírportál több olyan esetet is felemleget, melyben az elhagyatott társasházi lakások erkélyén elpusztult madarak okoztak fejfájást a lakóknak. A galambok beszorulnak a franciaerkélyre, se kínok közt, lassan pusztulnak el. A tetemektől csak úgy lehet megszabadulni, ha a máshol élő tulajdonos valakinek engedélyt ad a lakás kinyitására.

De az élő madarakkal is sok gond, hisz az ürülék nem csak kellemetlen szagú, de betegségeket is terjeszt, emiatt néhol teregetni sem mernek az erkélyre.

A lap egy solymászkodással is foglalkozó szakembertől megtudta, hogy a sólymok nem oldják meg a helyzetet tartósan, mert ahogy a ragadozó eltűnik a színről, a galambok visszatérnek, így a lakók számára ez a módszer csak pénzkidobás. – Vannak egyedi esetek, a Ferihegyen például folyamatosan hivatásos solymász dolgozik, hogy távol tartsa a madarakat. Ott ennek megfelelően hatékony is a munka – mondta a szekértő.

A galambok elijesztésével az baj, hogy a madarak okosabbak, mint gondoljuk: az új inger először elhessenti őket, de ahogy hozzászoknak, visszatérnek a területükre. Így reagálnak a művarjúra és a ragadozók hangjának megidézésre is. A tüskés rács is csak ideig-óráig jelent védelmet.

A minden állatvédelmi szabálynak megfelelő, élve fogó csapdák viszont hatásosak. Volt olyan gyulai lakótelep, ahol 650 galambot sikerült így befogni.

Braunné Bucsai Julianna, a Gyulai Társasházkezelők és Társasházak Szolgáltató Egyesületének elnöke elmondta, valóban élő és súlyos problémáról van szó.

– A galambok sok gondot okoznak – ecsetelte. – Akad olyan lakónk, akinek a bőrén kiütések, gyulladásos betegség jelentkezett, mert a fölötte lévő erkélyről lecsorgott a madárürülék. Teregetni sem tud a saját balkonján, de a betegség a legnagyobb baj. A már említett tüskés védelem szintén csak időszakosan hatásos. Előfordul, hogy a madarak fészket raknak rá.

A szakember elmondta, hogy a legbiztosabb módszernek a ketreces befogás minősült, de minden védekezés költségeket jelent a lakóközösség számára.