A szóvivő hangsúlyozta, hogy a bíróság a törvények szerint járt el, hivatalból nem rendelhette el a nyomkövető alkalmazását, az eljárás részvevőitől, az ügyésztől vagy a védőtől pedig erre nem érkezett indítvány.

A vádlottak között egyébként volt, aki korábban hozzájárult ahhoz, hogy nyomkövető legyen rajta a házi őrizet ideje alatt, a pénteken megszökött két vádlott azonban nem - tette hozzá.

Póta Péter közölte: a bíróság nemzetközi elfogatóparancsot bocsátott ki a két megszökött vádlott ellen.

A szóvivő a sajtótájékoztatón kiemelte azt is, hogy az eljárás elhúzódása sem róható fel a bíróságnak, mivel azt - mint már korábban is közölték - részben a bíró személyében bekövetkezett változás, részben a szakértői vélemények elhúzódása okozta.

A szóvivőnek a sajtótájékoztató előtt kiadott közleménye szerint a bíróság a házi őrizet elrendelésekor még nem alkalmazhatta automatikusan a terhelt mozgását nyomon követő technikai eszközt, mert az akkor hatályos jogszabály még a vádlott hozzájárulásától tette függővé a használatát.

A szeptember 1-jétől hatályos jogszabály-módosítás után már nincs szükség a terhelt hozzájárulására a nyomkövető alkalmazásához, ha a házi őrizetet azért rendelte el a bíróság, mert a terhelt előzetes letartóztatása a törvényben maximalizált időtartam lejárta miatt szűnik meg - írta a szóvivő a közleményben.

A rendőrség szombat délelőtt tette közzé, hogy péntek éjjel megszökött a házi őrizetből az idős emberek sérelmére elkövetett rablógyilkosságokkal vádolt ároktői banda két tagja. Fogolyszökés miatt indult eljárás a 26 éves Rostás Henrik és az 51 éves Rostás Elemér ellen.

A közlemény szerint az "R. Elemér és társai ellen folyamatban lévő ügyben a bíróság az eljárásjogi szabályoknak megfelelően járt el akkor, amikor megállapította a vádlottak előzetes letartóztatásának megszűnését, tekintettel arra, hogy eltelt az előzetes letartóztatás jogalkotó által törvényben maximalizált időtartama". A bíróság ezután a vádlottakkal szemben a soron következő legsúlyosabb kényszerintézkedést rendelte el, és házi őrizetbe helyezte őket annak érdekében, hogy mihamarabb eredményesen befejezhető legyen a bizonyítási eljárás.

A Fővárosi Törvényszék álláspontja szerint a házi őrizet végrehajtását és ellenőrzését a jogalkotó a rendőrség feladataként határozza meg. A rendőrség a házi őrizet előírásainak betartását folyamatos rendőri ellenőrzéssel látja el, ha a házi őrizetben lévő terhelten a mozgását nyomon követő technikai eszköz nincs, illetve, ha ellenőrzése járőr útján, valamint eseti ellenőrzéssel nem biztosítható.

Póta Péter szerint a két vádlott szökése a tárgyalások tervezett ütemét nem befolyásolja, lehetőség van ugyanis a vádlottak távollétében is lefolytatni az eljárást, és ítéletet hozni a további négy vádlott ügyében, ha ezt az ügyészség indítványozza. Ez esetben ősszel megszülethet az elsőfokú ítélet.