A rendőrség által elfogott S. Péter is megjelent a Fővárosi Bíróság keddi, a "fekete sereg" néven elhíresült csoport ügyében megtartott ülésén. A férfi azt vallotta, rosszulléte miatt nem tudott eleget tenni a csütörtöki idézésnek.S. Péter a bíró kérdésére azt mondta, aznap hajnalban barátja óbudai lakásán rosszul lett, ráadásul a telefonja is elromlott, ezért nem tudta a bíróságot értesíteni távolmaradásáról.

A bíró a délelőtti tárgyaláson nem döntött sem kényszerintézkedésről, sem a felmerült költségek kifizettetéséről. Utalt arra, hogy a vonatkozó szabály - amely értelmében 3 napon belül be kell jelenteni, ha nem a lakóhelyén tartózkodik a vádlott - a történtek idején még nem volt hatályban.

Múlt csütörtökön derült ki a Fővárosi Bíróságon, hogy az első rendű vádlott, M. Róbert után S. Péter vádlottnak is nyoma veszett a "fekete seregként" emlegetett csoportból, amelynek elsőfokú büntetőpere a védőbeszédekkel a befejezéséhez közeledik. (M. Róbert, aki az ügyészség szerint a bűnszervezetet vezette januárjában szökött meg házi őrizetből, őt még nem találták meg.)

M. Róbertet és 29 társát bűnszervezetben elkövetett súlyos, élet elleni erőszakos bűncselekményekkel vádolják. A vádiratban védelmi pénzekről, tartozások behajtásáról, prostitúcióról, az ezekkel kapcsolatos illegális jövedelmek feletti ellenőrzésért folytatott erőszakos küzdelmekről, fegyveres leszámolásokról esik szó.

Mindezek miatt az ügyész májusban elhangzott vádbeszédében tényleges életfogytiglant kért a bűnszervezet vezetőjére, akit többek között az alvilágban Ragyás Tóniként ismert személy megöletésével is vádolnak. A további 29 vádlott közül pedig 23 esetében indítványozott fegyházbüntetést az ügyész.

A keddi tárgyaláson folytatódtak a perbeszédek. A most tárgyalt ügyben több érintettet azzal vádolnak, hogy hat éve részt vettek egy mátészalkai férfi és annak családja megfélemlítésében, és hogy ennek során meglőtték a családfőt.

A vádlottak kedden megszólaló védői egyaránt azt mondták, hogy az ügyészség nem tudta kétséget kizáróan bizonyítani védenceik bűnösségét. Egyebek mellett utaltak arra, hogy lőpormaradványokat nem találtak rajtuk, és a helyszínen talált lábnyomok sem egyeznek a vádlottakéval.

Azt is hangoztatták, nem lehet bűnszervezetről sem beszélni, mert egyebek mellett hiányzik az annak megállapításhoz szükséges "szervezettség".

Az egyik védő pedig arról beszélt, hogy a bulvármédia romaellenes hangulatot keltett, és a büntetőügy vádlottjai ellen jelentősen befolyásolta a közvéleményt. Véleménye szerint a "bulvárhatás érdekében" a büntetőügy szereplőit beszédes nevekkel, túlzó jelzőkkel illették, és súlyos büntetést előlegeztek meg a vádlottaknak.

Közölte, a vádlottak "nagyrészt, vagy mindannyian" a roma kisebbséghez tartoznak, és így a bulvármédia "igen sokat rontott a társadalmi integrációra váró, mentálisan, szociálisan, iskolázottságban a többségi társadalom tagjaihoz képest jelentősen elmaradt népcsoport megítélésében".

Véleménye szerint "a média, a vádlottakkal kapcsolatban megjelentetett sugalmazásai rasszista színezetet kaptak, elfogadhatatlanul általánosítóak voltak, erősítették a meglévő szegregációt és kirekesztést."

Jelezte ugyanakkor: meggyőződése, hogy "az erősen romaellenes hangulatot keltő hírek" a bíróság munkájukra, objektív ítélkezésére semmilyen befolyást nem gyakorol.