Cunamit kevés földrengés vált ki. Annak hatására alakul ki, mikor az óceán fenekét függőleges ütés éri és a víztömeg megmozdul – ez lökéshullámot indít el. Ezek a hullámok általában kis magasságúak, sebességük azonban több száz kilométer/óra is lehet. Mint azt Juhász Árpád geológus a hirado.hu érdeklődésére elmondta, akkor válik magassá a hullám – ez a mostani ár esetében tíz méter –, ha hosszú sekély vizű partot ér és egymásra torlódnak a hullámok, illetve szűkebb öblök esetében is hasonló a hatás.

Keszennuma, 2011. március 11. A pusztítás nyomait nézik az emberek a Mijagi prefektúrabeli Keszennumában, miután a Richter-skála szerinti 8,9-es erősségű földrengés rázta meg Japán északkeleti partvidékét. A rengés szökőárt okozott az epicentrum közelében, és legalább huszonhat ember életét vesztette. (MTI/AP/Nakane Keicsi/Yomiuri Shimbun)

Japán kritikus területnek számít földrengések tekintetében, kisebb-nagyobb rengések folyamatosan észlelhetőek a térségben.

Juhász Árpád szerint még további vizsgálatok szükségesek ahhoz, hogy egyértelműen kiderüljön, milyen földmozgás váltotta ki a 10 kilométeres mélységben keletkező, 8,9-es erősségű rengést.

A földrengés kialakulhatott attól, hogy kisebb lemezdarabok buktak a Japán-szigetek alá. De akár egy 10 kilométer vastag kőzetburok darab is ütközhetett a szigetnek, ami már nem bukik alá. Romboló hatást vált ki, mint egy frontális ütközésnél. Az utórengésekről a geológus elmondta, azok ritkán váltanak ki újabb szökőárat, inkább a meggyengült épületeket döntik össze.

Hogy az ár mikorra húzódhat vissza, még kérdéses. A nagy sebességgel vonuló hullámok ugyan folyamatosan vesztenek energiájukból, az epicentrumtól körkörös irányban távolodva, ettől függetlenül – mint ahogy arra korábban is volt már példa – akár a Húsvét-szigeteket is elérheti Chile partjainál a nagy erejű lökéshullám.

Japán felkészült a földrengésekre, az épületek úgy lettek kialakítva, hogy akár a 8-9-es erősségű Richter-skála szerinti rengéseket is elviselik. Sokan intelligens házakban laknak, amely képes arra, hogy érzékelje és mérje a házat ért mozgásokat. Először egy hosszanti irányú, longitudinális hullám vált ki rezgést, amelyre az épület ellenmozgással reagál. A lökőhatás után érkeznek a keresztirányú mozgások - az épület képes ellenállni a két erőhatásnak. A fontosabb állami intézményeket, erőműveket is ilyen rezgésfigyelő műszerekkel látják el védelemként.

A japánok fegyelmezetten, felkészülten kezelik a cunami-riadókat, amelyre számos menekülési útvonalat terveznek a magasabban fekvő területek felé.

(Forrás: hirado.hu)