Hatszáz évvel ezelőtt ezelőtt Izland lakói rájöttek, hogy dús füvű rétjeik túllegeltetése a talaj leromlásához, és ezáltal közvetve az ő pusztulásukhoz vezet. Ezután kiszámolták, hogy hány állatot "bír el" a termőföld, és a végeredményt egymás között leosztva szigorúan korlátozták a jószágtartást a föld védelmében. Nem minden nép, és nem minden civilizáció volt ilyen előrelátó. A sumér és a maja kultúrák eltűnését például bizonyítottan a termőföld tönkretétele, a szikesedés és az erózió okozta.

Bármennyit fejlődött is azóta a tudomány, a ma élő ember a földhasználat szempontjából nem az izlandi, hanem a sumér-maja modellt követi: rövidlátó módon feléli és kizsákmányolja azokat az erőforrásokat, amelyekre a földi civilizáció épül. A legnagyobb igénybevételnek a termőtalaj van kitéve, és sajnos az állapota is ennek megfelelő. Az ENSZ adatai szerint 30 milliárd hektár használható minőségű termőföld áll ma a világ rendelkezésére. Ez a mennyiség folyamatosan fogyatkozik a talajerózió, a tömörödés, a túlzott kiszáradás, a toxikus sók felhalmozódása, a tápanyagok kilúgozódása, a városi és az ipari szennyeződések miatt. Tanulságos a hatékony mezőgazdaságú, ám túlnépesedett Kína példája: az ázsiai ország százmillió hektárnyi megművelt földjének egytizede erősen szennyezett, egy másik tized szikesedik illetve sivatagosodik, további egyharmadot vízhiány és erózió sújt.

A természet gondoskodhatna az utánpótlásról, ám ehhez az ártalmak megszüntetése és rengeteg idő kell: egy 30 centimternyi talajréteg kialakulása átlagosan 6 ezer esztendő alatt zajlik le. A bolygó 5–7 millió hektár termőföldet veszít évente - így a XXI. század közepén már csak 27 milliárd hektáron osztozhat majd az akkor élő 9 milliárd ember. Vagyis átlagosan 0,3 hektárnyi föld jut majd mindenkinek, ami a mai tudásunk szerint legfeljebb a minimális tápanyagszükséglet előállítására elegendő.

Földjáró

A Reuters felvételein Bolívia sósivatagától, az indonéz kénbányászákon át a Kína rizsföldjeig járhatjuk be bolygónkat. Az utazás néha lehangoló - Nigéria szeméttelepe épp azt mutatja, miként pusztítja az ember saját élőhelyét -, sokszor felemelő: csodálatos látvány, ahogy a vulkán olvasztja Izland legnagyobb jégmezejét.

Utazás a sivatagoktól a termőföldeken át a jégvilágig

KÉPGALÉRIA - Kattintson a jobboldali képre, hogy elérje képgalériánkat!

Stoptábla az algériai Timimoun városában