Fogantatás előtti génterápia
A londoni University College kórház orvosai pénteken hozták nyilvánosságra „túláradó boldogsággal” a hírt, hogy első ízben jött világra egy lány bébi, akit genetikai kiválasztás eredményeként nem fenyeget az édesapja ágán minden nőrokont érintő mellrák. A család meg kívánja őrizni inkognitóját, és az sem ismeretes, pontosan mikor született meg a kislány. Amit tudni lehet, az az, hogy az orvosok hasonló módszert követtek, mint már korábban is örökletes, gyógyíthatatlan betegségben szenvedő szülőktől fogant csecsemők esetében.
Bár a házaspárnak nincsenek megtermékenyítési problémái, tizenegy, kémcsőben megfogant embrió közül választották ki a doktorok azt az egyedet, amely nem hordozta a hibás gént. A mesterségesen megtermékenyített petesejt anyaméhbe való beültetése előtti kiszűrés (pre-implantation genetic diagnosis) eljárását már sikerrel alkalmazták Nagy-Britanniában olyan öröklődő betegségek elkerülése érdekében, mint a cisztás fibrózis és a Huntington-kór. A mellrák azonban nem olyan szindróma, amely elkerülhetetlenül és születésétől fogva sújtana egy csecsemőt, sőt, mint most a technika ellenzői hangoztatják, ha időben felismerik a veszélyt, gyógyítani is lehet.
A család arra való hivatkozással kapott engedélyt a Humán Megtermékenyítési és Embriológiai Hatóságtól, hogy a BRCA1 gént tartalmazó lánygyermekek 50-85 százalékos eséllyel fejlesztik ki a mellrákot. Az egészséges bébi 27 éves édesanyja még nyáron kijelentette, „ha megoldható, hogy gyermekeinket megóvjuk a betegségtől, mindenképpen végig akarjuk járni ezt az utat”. Az áttörésről beszámoló orvos pedig a beavatkozás maradandó örökségét hangsúlyozta, mondván, „sikerült megakadályozni, hogy a családot nemzedékek óta sújtó daganatos betegség tovább öröklődjön”.
Akármilyen örvendetes is az eset, ismét felveti a természetes kiválasztódásba való emberi beavatkozás erkölcsi felelősségét.