A nő hiába bizonygatta, hogy határozottan tiltakozott, többször is nemet mondott a férfinak, és amíg csak bírta, összezárta combjait, ám végül feladta az ellenállást. Az eset után azonnal feljelentette erőszaktevőjét, ám nem tudott külsérelmi nyomokkal és bizonyítékkal szolgálni arra, hogy a férfi megfenyegette volna.

Az ügyet tárgyaló bíró szerint – aki történetesen nő – a törvény alapján az eset nem minősül nemi erőszaknak. Annak ellenére döntött így, hogy a nő vallomását hihetőnek minősítette, nyomok híján azonban az ügy két ellentétes állításra egyszerűsödött.

A bírónő, Barbro Bännlund a Nya Wermlands-Tidningen című svéd lapnak kijelentette: aggódik amiatt, hogy Svédországban a nők nincsenek tisztában azzal, mi kell egy nemi erőszaktevő elítéléséhez.

"Hiába jelent nemet a nem, nem elég csupán mondani ahhoz, hogy nemi erőszaknak minősüljön egy aktus" – magyarázta, hozzátéve, hogy a férfi feltehetően nem vette igazán komolynak az ellenkezést. Az ügyész közlése szerint valószínűleg nem fellebbeznek az ítélet ellen.