A bűncselekmény idején fiatalkorú elsőrendű vádlottnak, Kovács Gábornak hat, egykori barátjának - aki a gyilkosságot követően külföldre szökött, és csak 2005-ben hozták haza -, Csabai Krisztiánnak tizenöt évet kell fegyházban töltenie (az eddigi börtönéveket beszámítják). 

A másodrendű Csabai Krisztiánt - tekintettel korábbi szökésére - az ítélet kihirdetése előtt előzetes letartóztatásba helyezte a bíróság. Ő és ügyvédje teljes körűen megfellebbezte az ítéletet, míg az ügyész 3 nap gondolkodási időt kért, így a kedden kihirdetett határozat nem jogerős.

Kovács Gábor, illetve ügyvédje nem jelentett be fellebbezést.

A vádirat szerint Csabai Krisztián a táborfalvai vasútállomáson megismerkedett egy Lada gépkocsiban lakó hajléktalannal, majd barátjával, Kovács Gáborral elhatározták, hogy a férfit egy tanyára csalják, leütik, autóját pedig értékesítik.

2000. szeptember 4-én a sértettet kutyaetetés ürügyével ki is csalták egy újlengyeli tanyára, ahol a másodrendű vádlott rátámadt, és 21-szer mellkason szúrta, miközben ütlegelte. Az áldozatot egy kútba dobták, a hamis adásvételi szerződéssel eltulajdonított Ladát pedig eladták a tettestársak.

A gyilkosság után Csabai Krisztián külföldre szökött, az első pert (Magyarországon először) a távollétében folytatták le. 2002 áprilisában a Pest Megyei Bíróság tettesként életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélte, míg Kovács Gábor bűnsegédként hat év börtönbüntetést kapott.

A Fővárosi Ítélőtábla 2004-ben a másodrendű vádlott  életfogytig tartó szabadságvesztését 17 évre mérsékelte másodfokon, míg az elsőrendű vádlott esetében négy év hat hónap börtönbüntetést szabott ki.

A 2005-ben - jogsegély keretein belül - hazahozott Csabai Krisztián megkezdte 17 éves büntetése letöltését, majd 2009-ben perújítást kezdeményezett. Az új eljárásban egyrészt rablásra változtatták az általa elkövetett bűncselekmény minősítését, 2011-ben másrészt hat év három hónapra csökkentették  büntetése mértékét, egyben kimondták: Csabai Krisztián azt már letöltötte. Rögzítették, hogy az alapügyben eljáró bíróságok tévedtek, amikor csupán a nem szavahihető Kovács Gábor vallomására építették a tényállást.

Az ügyész ezt az ítéletet is megfellebbezte, melynek a Fővárosi Ítélőtábla helyt adott, ugyanúgy, mint az időközben Kovács Gábor által benyújtott perújítási kérelemnek.

A két részben megismételt perújítási eljárást egyesítették, ilyen előzmények után született meg a most kihirdetett elsőfokú ítélet.