A bírói tanácsot vezető Kovács Tamás egyebek mellett az arányosság és a fokozatosság elvének betartásával indokolta a döntést. Közlése szerint nem láttak okot arra, hogy elfogadják a fellebbezéseket, amelyekben a vádlottak azt állították, hogy - mivel előbb vették el a sértettek értékeit, s csak azt követően kötözték meg őket - nem rablás, hanem csalás vagy lopás történt.

Megjegyezte: az eljárás során a rablást és a személyi szabadság korlátozását is társtettesként elkövetett cselekménnyé értékelte át a tanács, amely azonban a hivatali visszaélés vádja alól felmentette az ügy azon két szereplőjét, akik a rablás idején Gyulán voltak rendőrök.

Egyiküket, Bartha Balázst nyolc helyett hat, a másik férfit, Czégény Pált hét helyett öt év fegyházra ítélték. A rablásban részt vevő harmadik férfira, Csiki Attila Lászlóra szintén öt évet szabtak ki, ő első fokon hat évet kapott. Utóbbi férfi testvére, a cselekménykor használt kocsit vezető - de sofőrként ki sem szálló - Csiki Zoltán négyéves büntetést kapott, két évvel enyhébbet a megyei bíróság által korábban kiszabottnál.

A tárgyaláson elhangzott: hónapokkal a támadás előtt kezdődött a házaspár ellen rendőri adatgyűjtés, ebben Czégény Pál is részt vett; ő szólt Csiki Attila Lászlónak, hogy jelentősebb mennyiségű készpénzzel és ékszerrel érkezik haza a férfi és a nő.

A csapat - amelynek tagjai korábban a ferihegyi repülőtéren is vártak már későbbi áldozataikra - az Isztambulból a Bécs melletti Schwechat légikikötőjébe érkezett, s onnan hazautazó házaspár autóját Győr közelében intette ki az autópályáról, rendőri intézkedést színlelve, majd elvették a sértettek értékeit. A gyorsbilinccsel mozgásképtelenné tett embereket pedig a saját autójukba zárva otthagyták azzal, hogy nemsokára érkezik egy másik rendőrcsoport, amely folytatja az intézkedést.