A Brigham Young Egyetem és a Princeton tudósai arra voltak kíváncsiak, milyen arányban hallatják hangjukat a két nem képviselői, ha többen együtt kell megoldaniuk egy felmerülő problémát – írja a Medipress.

Amint azt a vizsgálatot vezető Chris Karpowitz az American Political Science című lapban megjelent tanulmányban kifejtette, a nőknek gyakran vannak fontos és egyéni észrevételeik, melyek azonban bizonyos körülmények miatt a beszélgetések közben nem kerülnek elő.

A mostani vizsgálat során is az derült ki, hogy a nők hozzászólásai a férfiakéhoz képest 75 százalékkal kevesebb időt töltöttek ki, és ez alól csak akkor volt kivétel, ha a kutatók azt az utasítást adták a résztvevőknek, hogy többségi döntés helyett egyhangú megegyezésre kell jutniuk egy adott kérdésben.

A kísérlet során Karpowitz és Mendelberg arra kért fel egy csoportot, hogy osszanak szét egy bizonyos összeget, amit közösen kerestek meg valamilyen munkával. Összesen 94 ötfős csoportot figyeltek meg, melyek átlagosan 25 percig vitatkoztak a döntés meghozatala előtt. Minden esetben titkos szavazással döntöttek, ám a csoportok felében elég volt, ha a többség véleménye megegyezett, a másik felében viszont egységes döntés kellett szülessen, melyet mindenki elfogadott.

Az eredmények alapján világossá vált, hogy a csoporton belül kisebbségben levő nők számára a konszenzusra való törekvés volt a leginkább ösztönző arra nézve, hogy szóljanak hozzá egy adott témához, míg ha többségi döntést kellett hozni, sokan inkább hallgattak.

Tali Mendelberg, aki szintén részt vett a kísérlet lebonyolításában, kifejtette, hogy az iskolavezetésekben, a kormányzati szervekben és a legtöbb cég vezetőségében is túlnyomóan férfiak vesznek részt, és a legtöbb döntést a többség véleménye alapján hozzák. Ez azonban a nők számára nagy egyenlőtlenséget jelent, hiszen így szinte mindig kisebbségben marad a véleményük, ami miatt könnyen úgy érezhetik, hogy az ő szavuk nem sokat számít.