Etetnek, mert szeretnek
A magyar családanyák 43%-a szerint többször kellene együtt étkeznie a családnak, a kamasz gyerekes családoknál még kedvezőtlenebb az arány, itt az anyák fele úgy gondolja, kevés étkezést költenek el együtt.
Az anyai lét egyik első és meghatározó élménye etetve szeretni, ezért olyan fájó, ha a gyermekük már nagykamasz, és nem kér a mama főztjéből. Annak is emocionális oka van, hogy a megkérdezett anyák közül sokan úgy érezték, a meleg vacsora az igazi vacsora, mert a melegséget egy sor kellemes, az anyasággal kapcsolatos érzéssel kapcsolják össze.
– És ez így van jól – mondja Dánielné Rózsa Ágnes dietetikus –, mert a meleg étellel a kamaszokat is sokkal könnyebb az asztalhoz csalni.
A melegségnek azonban nem csak a fogásoknál van jelentése. Az is világosan látszik, hogy a közös étkezéseknek a táplálkozáson túlmutató jelentősége is van. A megkérdezettek 86%-a úgy gondolja, hogy a közös étkezések ösztönzően hatnak a családi kapcsolatokra, 81% mondta azt, hogy a családi étkezések jótékonyan hatnak a gyermekük szociális fejlődésére, és boldog együtt töltött perceket szereznek az egész családnak. Sorrendben csak ezután következett a kiegyensúlyozott, helyes táplálkozás fontosságának hangsúlyozása.
Az édesanyák több mint fele úgy vélte, a közös étkezések hozzájárulnak a gyerek jobb iskolai teljesítményéhez, magabiztosságához, kommunikációs képességeinek fejlődéséhez és az önállósodásához. Az iskolai dolgok zömmel a hétköznapi vacsorákon kerülnek elő, a hétvégeken inkább a személyesség kap nagyobb hangsúlyt.
Ám ha a közös étkezés rendszerint veszekedésbe, számonkérésbe torkollik, a kamasz el fog menekülni. Vekerdy Tamás pszichológus szerint ez nagy hiba, és ebben főleg az apák ludasak, ők érzik gyakran úgy, hogy ez a megfelelő alkalom a gyereknevelésre.
A pszichológus szerint a kamaszokért két dolgot tehetünk: viseljük el őket, bármilyen nehéz is néha, illetve ne piszkáljuk őket a közös programokkal, egy tizenhat éves számára például ne legyen kötelező a családi látogatás, hadd maradjon otthon, ha azt szeretné.
Retró hangulatú vacsorák, kimaradó reggelik
A kutatásból kiderült az is, hogy a magyar anyák szívesen teszik a vacsoraasztalra azokat az ételeket, melyeket ők is kaptak gyermekkorukban, gondolván, hogy ami nekik nem ártott, az a gyermekeiknek sem fog.
Ám a dietetikus rámutat arra, hogy ami otthon készül, az nem feltétlenül egészségesebb is, mint a boltban kapható készételek, hisz a bundás kenyér és az agyoncukrozott tea energiatartalma vetekedhet a gyorséttermi kosztéval és a palackozott üdítőkkel.
Hasonló értéktorzulás figyelhető meg olyan márkák termékeivel kapcsolatban, melyek az anya gyermekkorában is léteztek, azokat egészségesebbnek, elfogadhatóbbnak ítélik meg, például a vaníliás karikát jónak, a chipseket ezzel szemben sokkal rosszabbnak tartják.
Nagy gondot jelent, hogy a családok többségében nemhogy közös, de semmilyen reggeli nincs, pedig ez a nap legfontosabb étkezése.
„Ha például a gyerek reggeli nélkül megy el otthonról, a nap további részében nem pótolható energia- és tápanyaghiánnyal kell számolni. Ha a tízórait sem a szülője csomagolja, s egész nap rajta múlik, hogy mit választ, mit eszik, nem biztos, hogy a legmegfelelőbb táplálkozási szokásokat fogja kialakítani magának, ami később az ő családjában is mintául szolgál majd. A közös családi étkezéseknek generációkon átívelő hatása lehet, ami a táplálkozási szokásokat illeti” – mondja Dánielné Rózsa Ágnes.
A pszichológus szerint ezért akár érdemes reggel egy órával korábban kelni, hogy még az egész család nyugodtan együtt étkezhessen, ám ez azt is jelenti, hogy korábban kell lefeküdni este. Ez a gyakorlat sok családnál jól működik.
Egészségmánia és félreértések a nass körül
A vizsgálatból kiderült, hogy a városi anyák általában sokkal nagyobb jelentőséget tulajdonítanak az egészséges táplálásnak, és könnyebben kapnak rá az gyermeknevelésen végigsöprő mániákra, mint a vidékiek, akik ösztönösen etetnek jól. Aki tényleg közelebb él a természethez, az nem szorong ezen annyit, hiszen adottnak tekinti, illetve elsősorban anyagi haszonként, megtakarításként tekint a saját termésre.
A nassolással kapcsolatban a kutatók nem tapasztaltak averziókat, a mértékkel való fogyasztást elfogadhatónak találták a családok, kivéve ott, ahol valamelyik családtag elhízott.
Az élvezeti nassolást a hétköznapokban általában elutasítják, ám egészségesebbnek tartott rágcsálnivalókat, mint a bio puffasztott buláta vagy a túrós desszertek, nem tekintik nyalánkságnak, és maguk az anyák kínálják fel, hogy a gyermek ne legyen éhes két étkezés között.
– Ezek is nassolnivalók, ezek is kontrollálatlan evésre szoktatnak és elveszik az étvágyat! – figyelmeztet a dietetikus, aki azért fontosnak tartja leszögezni, hogy naponta ötször kellene étkezni.
A szakemberek egyetértenek abban, hogy az egészséges táplálkozást nem szabad sem túlzásba vinni, sem erőltetni, hisz az étkezés élvezeti forrás is. Olyan ételt tegyünk az asztalra, amit a gyerek szeret. A helyes étkezésre való rászoktatás példamutatással érhető el legkönnyebben. Ne tukmáljuk az ételt, de legyen ott az asztalon a tökfőzelék is, mint választási lehetőség, és ha a gyerek látja, hogy a szülei jóízűen eszik, előbb vagy utóbb ő is meg akarja majd kóstolni.
Ezzel összefüggésben a dietetikus felhívta rá a figyelmet, hogy sok olyan közszájon forgó mondás létezik a helyes táplálkozásról, melyeknek nincs táplálkozástudományi alapja. Ilyen például, hogy „forró leves előtt nem szabad hideg vizet inni”, vagy „evés közben magyar ember nem beszél”.
Mivel a gyerekek és az idősek egyszerűen elfelejtenek inni, a felnőttek pedig a napi adagot általában akkor akarják egyszerre felhajtani, amikor délután észbe kapnak, hogy még alig ittak valamit, fontos, hogy minden étkezéshez igyunk – tanácsolja a dietetikus. A gyerekek, ha természetüknek megfelelő életmódot folytatnak, szaladgálnak, ugrálnak, csacsognak, közben pedig kiszárad a szájuk, így az ízérzékeléshez is szükséges, hogy evés előtt egy kis vízzel benedvesíthessék a szájukat.
A főétkezésekhez az édes italok nem illenek, ilyenkor elsősorban vizet kell fogyasztani, illetve gyengén édesített teáról, kakaóról is szó lehet.
Az Ipsos reprezentatív kutatása idén februárban és márciusban zajlott 500 magyar családanya kérdőíves megkérdezésével és 12 etnográfiai interjúval, ahol családokhoz látogattak el a felmérést végzők. A kutatás megrendelője a Coca-Cola Magyarország volt.
