Kamilla volt, Kamill lett az a 88 éves asszony is, akit a Tiranától 50 kilométerre keletre fekvő Bargenes faluban talált meg  az EFE spanyol hírügynökség. A nőnek nyolc lánytestvére volt,  közülük Kamilla saját akaratából fogadot férfiasságot elsősorban  anyja miatt, aki egyedül maradt a sok gyerekkel. Megesküdött, hogy  nem megy férjhez, szűz marad. Levágatta a haját, "brekuséba", széles  fekete nadrágba bújt, hozzá fehér inggel, mellénnyel, a fejére fehér  sapkát tett, az övébe meg pisztolyt, fölkészülve a váratlan  fordulatokra.

Kamilla nosztalgiával emlékezett a férfiakkal folytatott közös  beszélgetésekre, dohányzásra a rakifőzés (pálinka) idején, a pénteki  közös imákra, amit soha nem tehetett volna meg, ha egyszerű feleség.  A férfiak testvérként kezelték, de kényelmetlenül érezte magát a  havibaj idején. Melltartót nem hordott, hanem gyolccsal leszorította  a mellét. Nem bánta meg életét, kritizálja a mai férfiakat, akik  elvesztették férfiasságukat, mert eltűrik, hogy a feleségük  parancsoljon nekik.

"Ezek a fiatal lányok szénnel bajuszt is rajzoltak maguknak,  megtanulták a cigarettasodrást, elmentek a férfiak közé,  koccintottak velük, s 12 férfi előtt esküt tettek. Ezek a férfiak  felügyelték a nő szüzességi fogadalmát. Aki a faluban férfiként  közeledett az ilyen, férfiasságot fogadott nőhöz, megölték.  Ugyanakkor a társadalmilag férfiassá lett nő is vérbosszú áldozata  lehetett" - magyarázta Schütz István albanológus professzor.

Az albán vidéki társadalom életét Lek Dukagjini Kanúnja  (törvénykönyv) szabályozta. Dukagjini (1410-1481) nagybirtokos volt  Észak-Albániában és Szkander bég fegyvertársa a török elleni  harcokban. Az 1920-as években Shtjefen Gjecov tábornok gyűjtötte  össze ezeket a szabályokat, és 1933-ban adta ki francia és angol  nyelven. Különben minden vidéknek meg volt a maga törvénykönyve,  akár muzulmán, akár katolikus népesség élt a környéken. Dukagjini  szabályait a "vének" őrizték és adták tovább szájhagyomány útján.

A Kanún (12 könyv) a XV. századtól az 1990-es évekig élt, s még  egyes helyeken Albániában ma is ez szabályozza a mindennapi életet.  Schütz István példaként említette, hogy Koszovóban 1981-től a  szerbek rendkívüli állapotot vezettek be, a kihirdetés másnapján az  "öregek tanácsa" több faluban kimondta, hogy a vérbosszú fel van  függesztve - magyarázta az albanológus.