Erdőben csak pórázon
Nagy port kavart január elején Zorka, a border collie esete, akit Csillebércen lőtt ki egy vadász. A kutyát a gazdája egyik barátnője sétáltatta, az eb pedig kicsit messzebb merészkedett szaglászni. „A vadászles közelébe értek, amikor a barátnőm egy lövést hallott. Megkérdezte a vadászokat, hogy nem láttak-e egy border collie-t, mire azt válaszolták, hogy igen és a levegőbe lőttek, hogy elijesszék a kutyát” – írta beszámolójában a kutya tulajdonosa. Később a környéken vért és szőrt találtak, a vizsgálat pedig igazolta, hogy a helyszínen vett minták kutyától származnak.
Az ügyben a rendőrség is nyomoz, a Pilisi Parkerdő Zrt. pedig azonnali hatállyal felmondta a vadász szerződését.
Az esetet követően az Állatvédőrség és az Országos Magyar Vadászkamara a Vidékfejlesztési Minisztérium és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal bevonásával tárgyalóasztalhoz ültek, hogy a jövőben ne fordulhasson elő Zorka esetéhez hasonló.
– Elsődleges szempont a vadak védelme – mondja Dr. Székely István, az Országos Vadászkamara jogi bizottságának elnöke: a vadászati törvény 30. paragrafusa lehetőséget ad a vadászoknak arra, hogy a vadat űző kutyát, ha a vad sérelme másként nem hárítható el, elfogja vagy elejtse. Ugyancsak kilőhetik az ebeket és macskákat, ha úgy látják, hogy egy esetleges fertőzés csak így állítható meg, vagy, hogy megakadályozzanak egy el nem hárítható támadást – teszi hozzá.
A szakember elmondása szerint a vadászok többsége nem fogadja el a Zorkáéhoz hasonló incidenseket, a kamara pedig etikai eljárást kezdeményez az ellen, aki megszegi a szabályokat, és előfordul, hogy a fegyverengedélyüket is elvetetik.
– Nem túl régen a Facebookon hencegett pár vadász, hogy sebesítettek meg és üldöztek hosszan egy vaddisznósüldőt, hogy aztán körbeállják és ledöfjék. Őket állatkínzásért fel is jelentettük – mondja Székely, aki szerint a 62 ezer vadászból csak nagyon kevesen vetemednek hasonlóra. Ugyanakkor volt már arra is példa, hogy falkába verődött kóbor kutyák estek neki a még élő őzgidának, ebben az esetben nincs más megoldás, használni kell a fegyvert. Ezzel az Állatvédőrség is egyetért.
A január 22-ei kerekasztal-beszélgetésen mindkét fél elismerte, hogy a vadászok és a kutyások is követnek el hibákat az erdőben. A 2014. január 1-jén hatályba lépett Szabálysértési törvény értelmében nem lehet póráz nélkül elengedni a kutyákat természeti és védett természeti területen, valamint vadászterületen sem. Kivételt jelentenek ez alól a vadászkutyák. Zorkát is póráz nélkül sétáltatták.
– Nem csak a vadászok miatt veszélyes elengedi a kutyát az erdőben: vadaknak kitett csapdába léphet, vagy állati ürüléktől fertőződhet, betegség következtében kimúlt állat teteméből ehet, elütheti az autó vagy vonat – sorolja a veszélyeket Kovács Gábor, az Országos Vadászkamara főmunkatársa, aki szerint felelős gazdákra van szükség. Ha a sétáltatók felügyeletük alatt tudnák tartani kutyájukat, a probléma fel sem merülne, hiszen a legritkább esetben fordul elő olyan hatáskörtúllépés, amikor a vadász a gazdája környezetéből lövi le a kutyát – teszi hozzá.
Az Állatvédőrség és a kamara szerint megoldást jelenthet a megkülönböztető jelzés, hogy a vadász azonnal lássa, az eb nem egyedül bolyong, a közelben van a gazdája is. – Ha erdőbe szeretnénk menni, mindenképp szerezzünk be egy láthatósági mellényt és/vagy egy világítós nyakörvet a kutyánknak, és tartsuk pórázon – javasolja Tornóczky Anita, az Állatvédőrség szóvivője. Úgy véli, ezzel minimalizálhatjuk annak esélyét, hogy a gazda mellől lőjenek ki kutyát.
Ugyanakkor, ha az állatot elengedjük, az pedig egy vad után ered, és ezt a közeli vadász észreveszi, hiába a mellény és a villogó, a szakember lőni fog, hiszen az állat veszélyt jelent a vadállományra.
Az állatvédők és a vadászok a közeljövőben kialakítanak egy munkacsoportot, hogy közösen átbeszéljék az új vadászati törvény vonatkozó jogszabályait. Előbbiek szeretnék, ha kijelölnének olyan erdős területeket, ahol az állatokat szabadon, póráz nélkül lehetne sétáltatni, utóbbiak pedig ragaszkodnak a törvény 30. paragrafusában foglaltakhoz. Mind a két fél úgy véli, hogy az eddigi egyeztetés sikeres volt, készek kompromisszumokat kötni, és szeretnék, ha mielőbb konszenzusra jutnának. Az új vadászati törvény jelenleg a társadalmi egyeztetés szakaszában van, várhatóan egy éven belül elfogadhatja a parlament.
Addig is, mielőtt bárki nekivágna egy erdei túrának házi kedvencével, mindenképp érdeklődjön a kiszemelt terület gazdájánál, vadásznak-e a környéken.
