Magánnyugdíj és biztosan kamatozó befektetések híján az aktív öngondoskodás része az energiatakarékos, fenntartható és finanszírozható lakóhely megteremtése. Három szempontból is érdemes erre időt, pénzt és energiát szánni. Egyrészt az életkörülményeink, életminőségünk azonnal magasabb nívóra emelkedik: komfortosabb, élhetőbb életteret kapunk magunk és családunk számára. Másrészt az energiatudatos befektetések idővel megtérülnek az alacsonyabb fenntartási költségek révén. Harmadrészt az ingatlan jelenlegi és későbbi piaci értékét is növelik az időben és szakszerűen elvégzett korszerűsítések. Újonnan épülő háznál ne a műszaki megoldásokon spóroljunk. Egy szép csempét bármikor feltehetünk a falra, egy beépített gardrób is várhat, napkollektor fogadására alkalmas gépészetet viszont utólag sokkal bonyolultabb és költségesebb beépíteni.

Magad, uram

A hatékony rezsicsökkentéshez elengedhetetlen a ház alapos szigetelése

Szakmai vélemény és hozzáértés nélkül nem érdemes a felújításhoz hozzákezdeni, de mindenképpen vegyük fontolóra, hogy mik azok a munkálatok, melyeket mi magunk is el tudunk végezni. A szükséges felújítások felbecsüléséhez kérjünk fel építési vállalkozót vagy építőmérnököt, aki pontos állag- és állapotfelmérést tud készíteni egy hozzávetőleges költségvetéssel kiegészítve.

Ebben mindennek szerepelnie kell, még olyan tételeknek is, amelyeket végül kihúzunk a listáról vagy későbbre halasztunk. Vizsgáltassuk meg az alap, a falak, a nyílászárók, a tetőszerkezet és a héjazat állapotát, a vízelvezetés, a hő- és vízszigetelés minőségét. Ezek alapján vegyük számba, hogy mi lenne és mennyibe kerülne az ingatlan teljes felújítása. Jelöljük be a szakembert igénylő és az általunk házilagosan elvégezhető munkákat. Vegyük külön az alapvető szerkezeti, szigetelési tennivalókat és a kozmetikai jellegű renoválás elemeit. Végül állítsunk fel fontossági sorrendet a feltétlenül szükségestől az „enélkül lehet élni, hacsak nem nyerünk a lottón” kategóriáig. Ha jól dolgoztunk, több külön lista, sok színes kiemelőfilccel bejelölt táblázat lesz a végeredmény.

Nem babra megy

Legyünk határozottak saját magunkkal is, és tudatosítsuk: a felújítás kettős célja a komfort emelése és a takarékosság. A kettő között kell egészséges kompromisszumot kötni. A rezsicsökkentéshez elengedhetetlen a ház alapos szigetelése, valószínűleg ez lesz a listánk éllovasa.

A téglaházak alapjának utólagos szigetelése a legproblémásabb feladat

A téglaházak alapjának és aljzatának utólagos szigetelése a legproblémásabb feladat, ehhez ugyanis vagy a padlószintet kell megemelni, vagy a meglévő aljzat bontásával új, mélyebb rétegrendet kialakítani modern anyagokkal. Ez költségben sokszor nem indokolható, ezért csak félmegoldások jönnek szóba: úsztatott aljzatbeton vékony szigeteléssel, infrafűtőszőnyeg laminált parketta alá, vagy vastag szőnyegpadló. Az alápincézett helyiségekkel jobb a helyzet, mert ha van elég plafonmagasság, ragasztott utólagos szigeteléssel, új pince- vagy garázsajtóval a földszinti helyiségek komfortja és kifűthetősége lényegesen javul.

A külső teherhordó falak szigetelése általában nem probléma, pénztárcánkhoz mérten választhatunk ragasztott cell vagy dübelezett kőzetgyapot között. Ez egyúttal megoldhatja a homlokzat aktuális renoválását is, simított vakolat és színezés vagy valamilyen szerelt burkolat formájában. Mit sem ér a ház új ruhája azonban, ha a tetőtér vagy padlás felől nem szigetelünk. Hőtechnikai számítással kalkulálható, hogy mennyi szigetelőanyagra van szükség, ezt a munkát pedig többnyire mi magunk elvégezhetjük.

Ha a héjazat újrarakására, szerkezeti elemek cseréjére is szükség van, akkor ne hagyjuk ki a jó minőségű, hővisszaverős párazáró fóliák installálását sem – hosszú távon ez is megtérülő befektetés. Figyeljünk a meglévő és beépítendő anyagok tulajdonságaira, különösen a kellő páraáteresztés biztosítására, amivel elkerülhető a falak nedvesedése.

Tetszik, nem tetszik, a jól szigetelő falak megkívánják a nyílászárók korszerűsítését, és vice versa. Már csak azért is érdemes ezt a két munkálatot összehangolni, mert az utólagos beépítés bonyolult és drágább, a megbontott szigetelés és homlokzatkiképzés javításával jár. Ha nagyon szorít a költségvetés, akkor először költsünk dupla vagy tripla üvegezésű ablakokra, melyek hatása azonnal érezhető lesz, és egy következő ütemben elvégezhetjük a homlokzat szigetelését. Ez lehet egy tavaszi–őszi projekt. Az ablakokat lehetőség szerint eleve árnyékoló berendezéssel –zsalugáterrel, redőnnyel, reluxával –együtt szereltessük fel. A benapozás és a szélnek, esőnek kitettség függvényében döntsünk a legalkalmasabb és költséghatékony árnyékolás mellett.

Passzívák

Ha már az árnyékolásnál tartunk, érdemes fontolóra venni passzív eszközök és építészeti megoldások alkalmazását, melyekkel további komoly energiamegtakarítást érhetünk el. Ilyen például a túlnyúló ereszek, fedett teraszok kialakítása a nyári benapozás csökkentésére és az esővíz elleni védelem fokozására. Sokszor egy előtető is nagy szolgálatot tesz. Télikert vagy akár szezonálisan üvegezett veranda hozzáadásával viszont hideg időben tudunk értékes napcsapdákat kialakítani a házon. Ennek mind a fűtésszámlánk látja majd hasznát.

Magát a fűtési rendszert is újra lehet gondolni. Egy kondenzációs cirkókazán mindenképpen hatékonyabban működik, de az elégtelen radiátoros fűtés kiváltására vagy kiegészítésére megfontolandó egy modern, tiszta égésű kályha vagy pelletkandalló beszerzése is. A jó kályha és a száraz fa a legolcsóbb fűtési módszer! Ha a ház fekvése és a költségvetés megengedi, akkor a napkollektor puffertárolóval szintén megtérülő befektetés lehet.

Szakmai vélemény nélkül nem érdekes a felújításhoz hozzákezdeni

Nézzünk körül a fürdőszobában. A csaptelepeken például kicserélhetjük a régi, vízköves perlátort egy légkeveréses, gazdaságos eszközre, amivel kevesebb vizet fogunk használni anélkül, hogy észrevennénk. A háztartási készülékek nagy áramfogyasztók, évtizedenként esedékes cseréjükkel apadni fog a villanyszámlánk. Ha nagy a család, és sokat kell mosni, fontoljuk meg egy kondenzációs szárítógép beszerzését, kivált hagyományos építésű, nedvesedésre hajlamos házban. A szárító ugyan elektromos áramot fogyaszt, viszont a szárításhoz szükséges hőt a lakókörnyezet hasznosítja – befűti például a fürdőszobát. A ruhákból kinyert kondenzvizet is hasznosíthatjuk. Ne felejtsük el, hogy a kiteregetett ruhák erőteljesen párásítják és hűtik a szoba levegőjét, száradásukhoz hőt vonnak el, és csökkentik a komfortot az egész lakótérben.

Jó felújítást kívánunk!