A Helsinki Bizottság álláspontja szerint a tatabányai bíróság az idős asszony távollétében kezdeményezte annak előzetes  letartóztatását, miközben az Alkotmánybíróság (AB) 2007-ben  megsemmisítette a büntetőjárási törvény ezt lehetővé tévő passzusát  – tájékoztatott Fazekas Tamás ügyvéd.

A vádlott jogi képviselője kifogásolta továbbá, hogy az asszonyt  kórházból szállították a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézetbe.

Fazekas Tamás hozzátette: mivel a Komárom-Esztergom megyei  bíróság jóváhagyta az elsőfokú döntést, ezért az ügyben a  strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulnak.  Tisztázni szeretnék, hogy a tatabányai bíróság a magyar jogszabályok  alapján törvényesen rendelte-e el az előzetes letartóztatást vagy  sem.

A történet érdekessége, hogy az ominózus szövegrészt éppen az  idős asszony lányának kezdeményezésére nyilvánította  alkotmányellenesnek az AB – tudta meg az MTI a jogi képviselőtől.

A vádirat szerint az elsőrendű vádlott idős asszony és  másodrendű vádlottként lánya hivatalos személy elleni erőszakot  követtek el 2001-ben Budapesten, amikor megtámadták az ingóságok  foglalására kiérkező végrehajtót, rendőröket és a lakatost. Az ügy  elfogultság miatt került a tatabányai bíróság elé.

A pénteki tárgyaláson mindkét vádlott tagadta bűnösségét. Az idős asszony előzetes letartóztatásba helyezését a tatabányai  bíróság azért rendelte el, mert az évek során nem jelent meg a  tárgyalásokon - közölte Csorba Zsolt Ödön sajtószóvivő, a  Komárom-Esztergom megyei bíróság elnökhelyettese.

Hozzátette: értelmezésük szerint az Alkotmánybíróság határozata  a tárgyaláson meg nem jelent vádlottra vonatkozik, míg az idős  asszony esetében a bíróság üléséről volt szó. Az ülésen nem folyik  bizonyítás, hanem egy megadott kérdésről döntenek - ebben az esetben  éppen a személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedésről  döntöttek.