Nyilvánvaló, hogy a lakó- és munkakörnyezet erősen hat a benne tevékenykedőkre. Gondoljunk csak arra, hogy vannak olyan helyiségek, ahol például szívesen tartózkodunk és nem feltétlenül azért, mert az otthonunk. Ezeken a helyeken úgy érezzük, hogy sokáig ott tudnánk maradni, jól érezzük magunkat. Ezzel szemben akadnak olyan helyek is, amelyektől már az első látásra kiráz a hideg; ki ne látott volna olyan kávézót  vagy éttermet, melybe az utcáról betekintve tudjuk, hogy soha be nem tennénk a lábunkat jószántunkból.

Kis odafigyeléssel könnyen otthonosabbá, barátságosabbá tehető mindennapi környezetünk. Klein Kinga lakberendező, a Szoba kilátással blog szerzője ad néhány tippet, mire figyeljünk lakberendezéskor.

"Környezetünknek valóban lehet gyógyító hatása, de meg is betegíthet." - mondja. "Rendkívül lényeges az alaprajz szervezése, hogy a helyiségek egymáshoz képest hol helyezkednek el, illetve a  helyiségeken belül a különböző funkciók, ha például több is van, hogy oszlanak el." A lényeg, hogy ne  kelljen többet mászkálnunk a feltétlenül szükségesnél egy ebéd megfőzése közben, vagy az egyik családtag rendszeres esti tévézése ne tegye lehetetlenné a másik nyugodt pihenését. Ezenkívül nem szabad megfeledkezni a színek, a minták, a világítás és az esetlegesen elhelyezett művészeti alkotások ránk gyakorolt hatásáról sem.

Azt hogy a művészet jótékony az emberi lélekre, már évezredekkel ezelőtt fölfedezték, gondoljunk csak az ősemberre. Az őskőkori művész elsősorban azért készített szobrokat, azért rajzolta és festette a barlang falára az elejteni kívánt állatokat, hogy a mágikus cselekményekkel, a zenével és tánccal együtt a maga javára fordítsa a természeti jelenségeket. Napjainkban a művészet jótékony hatását a művészetpszichológia kutatásai is alátámasztják. Alkalmazzák többek között terápiás hatása miatt is, több tanulmány igazolta már, hogy a betegek által szépnek ítélt képek szemlélése enyhítheti fájdalmukat, vagy akár a kórházban tartózkodás idejét is megrövidítheti. Feldobhatja a lakást néhány fotó vagy festmény a falon, kisebb emléktárgyak a polcokon. 

Ha odafigyelünk, hogy a különböző helyiségeket milyen színűre festjük, azzal is sokat tehetünk komfortérzetünk javítása érdekében. Néhány javasolt szín helyiségenként a teljesség igénye nélkül: a hálóhoz a lakberendező inkább a visszafogott, lágy színösszeállításokat javasolja, inkább kevert, mint tiszta színeket. Ilyenek például a fehér melegebb árnyalatai, barnák , bézsek, halvány zöldek.

A konyhához a világos színek illenek, mint a barna bizonyos árnyalatai, a fehér, vagy a bézs. Erős színek ide sem ajánlottak a nagykönyv szerint.

A gyerekszoba mindenképp legyen vidám, derűs hatású; a tiszta alapszínek jobbak, mint az unos-untig ismételt rózsaszín és világoskék.

A nappali színét szabadabban választhatjuk meg, de legyünk óvatosak; ha erős, telt színt választunk elég egy kiemelt falat arra a színre festeni, nem kell az egész szobát.

Általánosságban elmondható, hogy a világos színek tágítják a teret. A sötét padló fokozza a biztonságérzetünket, a világosabb, esetleg fehér viszont „lebegteti” a szobát. Kis térben igyekezzünk egy helyre koncentrálni a tárolást, akár a plafonig beépített nagyobb szekrénnyel is, amely azonban lehetőleg világos színű legyen, és a maradék helyet ne zsúfoljuk túl bútorokkal. Így tágasabbnak tűnik az amúgy nem túl nagy szoba is. Ugyancsak a tágasság érzetét keltik a szemmagasság (kb. 160 cm) alatt lévő bútorok is, és a világos, hideg színek, valamint a laza, aprómintás anyagok.