Negyven év után szabadulhat Bándy Kata gyilkosa
A nagy társadalmi visszhangot kiváltó bűncselekmény 2012. július 8-án történt, Pécs ledinai városrészében. Péntek László éjjel két órakor szólította le a születésnapi buliról hazaérkező Bándy Katát. A rendőrségnél pszichológusként dolgozó, 25 éves nő épp be akart lépni abba a házba, ahol lakott, amikor a férfi odalépett hozzá. Bándy – vélhetően – nem akarta, hogy a férfi kövesse őt otthonába, ezért tovább ment. Péntek utánaeredt, és út közben többször megszólította a lányt, majd erőszakkal bevitte őt egy elhagyott parkba, s ott fojtogatással kényszerítve megerőszakolta. A pszichológusnő a végsőkig védekezett, ezért a férfi megfojtotta őt. Ezután Péntek elvette a halott nő pénztárcáját, telefonját, s a holttestet egy bokrokkal sűrűn benőtt, öt méter mély lejtő aljára dobta. A holttestet négy nappal később találták meg, s a gyilkossággal azonnal Péntek Lászlót gyanúsították, mert a DNS-nyomok a korábban 11-szer büntetett férfire vallottak.
Péntek – aki akkor épp pécsi rokonainál húzta meg magát, és fémgyűjtésből, illetve tetoválásból élt – megtudva, hogy a rendőrség keresi őt, megpróbált külföldre szökni. A horvát határ közelében fogták el, s a férfi – bár vallomását többször is módosította – a gyilkosságot soha sem tagadta. A nyomozás későbbi szakaszában és a Pécsi Törvényszéken lefolytatott büntetőper során azzal védekezett, hogy Bándyt hetek óta ismerte, többször találkozott és közösült is vele, s azért támadt rá, mert a lány nem vállalta fel ezt a viszonyt, és ez sértette őt.
Péntek az áldozathoz fűződő kapcsolatát nem tudta igazolni. Ismerősei nem erősítették meg vallomását, az áldozat barátai pedig kizártnak tartották, hogy ne tudtak volna arról, ha Bándy Katának viszonya lett volna Péntek Lászlóval, vagy bárkivel. A vádlott, ha a bíróságon felidézte „randevúit” Bándyval, azt állította, Katiként becézte áldozatát – utóbb kiderült: Bándy sosem tűrte, hogy így szólítsák, ragaszkodott a Kata névhez. Az is Péntek verziója ellen szólt, hogy telefonon sosem beszélt vagy váltott üzenetet Bándyval, sőt, még a mobilszámát se tudta.
Az enyhítés oka
A fentiek alapján valószínűsíthető, hogy Péntek az enyhébb büntetés reményében választotta ezt a védekezést, hisz ha férfiúi felindulásból követte el a gyilkosságot, akkor az aljas indokot a bíróság nem állapíthatta volna meg. A törvényszék azonban megállapította ezt a súlyosbító minősítést, valamint az erőszakos közösülést és a kifosztást, és tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte a büntetett előéletű férfit.
Péntek László fellebbezett a verdikt ellen, így a per a pécsi táblabíróságon folytatódott. A vádlott védőt váltott, s immár Tuza Péter képviselte, aki főképp azt szerette volna elérni, hogy mérsékeljék Péntek büntetését. Az ügyvéd fő érve az volt, hogy hasonlóan súlyos (vagy talán súlyosabb) ügyekben bíróságaink – közte a pécsi is – lényegesen rövidebb (11-30 év) börtönnel sújtották az elkövetőket.
A tábla Makai Lajos vezette tanácsa úgy látta: Péntek László tettét enyhíti, hogy nem kitervelt gyilkosságot követett el, az általa elkövetett bűncselekményben az eshetőség játszott szerepet. Így a tábla bár fenntartotta az életfogytig tartó börtönbüntetést, lehetőséget adott arra, hogy Péntek László 40 év elteltével feltételesen szabadulhasson.
A jogerős ítélet mellékbüntetése tíz évre eltiltotta Péntek Lászlót a közügyektől, és rá terhelte az eljárás 12 és fél millió forintos bűnügyi költségét.
