A három betörő 2011 novemberében úgy jutott be a nagykanizsai Vasemberházban működő ékszerbolt-zálogházba, hogy a pincén keresztül alagutat ásott. A tettesek mintegy 112 millió forint értékű arany ékszert és készpénzt vittek magukkal, de távozásuk során rendőrökbe botlottak, és rövid időn belül valamennyiüket elfogták.

Az ékszerüzletet üzemeltető cég ügyvezetője ugyanakkor a valósnál nagyobb kárt próbált a biztosítóval megtéríttetni: a nyomozás során kiderült, hogy a betörés után ő tulajdonított el 71 millió forint értékű ékszert.

A korábbi ügye miatt jelenleg is börtönbüntetését töltő Nyári Pétert különösen nagy értékre elkövetett lopás miatt mint különös visszaesőt 7 év 6 hónap börtönre ítélték, a másodrendű vádlott Gutta Jánost 5 év börtönre, Németh Tibor Zsoltot pedig különös visszaesőként szintén 7 év 6 hónap börtönre ítélte a törvényszék. A negyedrendű vádlottként szereplő Virág István Attila, az ékszerbolt ügyvezetője két év, öt évre felfüggesztett börtönt kapott sikkasztásért és csalási kísérletért.

Az indoklás során a bíró felidézte, hogy : a három büntetett előéletű betörő 2011 novemberében az ékszerbolt riasztókkal védett páncélhelyiségéhez csaknem négy méter hosszú, nagyjából egy méter átmérőjű vágatot ásott, és átvágta a helyiség vasbeton rácsozatát is, hogy egyikük félig beférjen a nyíláson.

Az első alkalommal több mint négy és fél kilogrammnyi arany ékszert vittek el az egyik közelben lakó tettes házáig - ahonnan állításuk szerint a kukába került és onnan eltűnt a zsákmány -, majd még aznap éjjel visszamentek. Ekkor is hasonló mennyiségű aranyat és pénzt vittek magukkal, de rendőrökbe botlottak, és bár próbáltak menekülni, kettejüket azonnal, egyiküket néhány nappal később elfogták.

Az ékszerboltot üzemeltető kft. ügyvezetője a rendőrségi helyszínelés után mintegy 71 millió forint értékű ékszert vett magához, és azokat egy bank széfjében helyezte el. A rendőrség utóbb csupán 25 millió forintnyi értéket tudott lefoglalni a széfből.

A cégvezető a nyomozáskor csaknem 184 millió forintos kárértéket határozott meg, amelyben szerepeltette egy takarékszövetkezet 74,5 millió forint értékű zálogékszereit is. A biztosítótól 70 millió forint kár megtérítését kérte, de ezt végül nem fizették ki neki, miután a nyomozás során kiderült, hogy az értékeket ő tulajdonította el.

A betörők lényegében beismerő vallomásokat tettek, de azt nem is sikerült tisztázni az eljárás során, hogy ki volt az értelmi szerző, ki gondoskodott a komoly szervezést igénylő előkészületekről, honnan szerezték a rendkívül részletes információkat a riasztórendszer működéséről és kik segítették még őket - mondta el a bíró.

Az ékszerbolt ügyvezetője azt állította, kétségbeesésében vette magához a betörés után megmaradt ékszereket, mert tartott tőle, hogy nem tudja másképp rendezni a kárt.

Az ítélethirdetés során elhangzott: meglehetősen szokatlan a bírói gyakorlatban is, hogy egy ügyben a betörők és a károsultak is egyszerre állnak a bíróság elé, de ez ezúttal indokolt volt.

A bíróság az ügyvezető esetében 21,4 millió forint vagyonelkobzást rendelt el, és neki még több mint 50 millió forintnyi kártérítést is kell fizetnie a számára hitelt nyújtó takarékszövetkezetnek a jelzálogfedezetként szolgáló ékszerek eltűnése miatt. A polgári jogi és kártérítési igényeket, valamint a vagyonelkobzás összegét fedezi a tőle korábban lefoglalt 51 millió forint értékű ékszer, 32 ezer euró és 25 ezer angol font. A három betörőnek viszont együttesen 58 millió forint kártérítést kell fizetnie az ékszerbolt tulajdonosának az állítólag kukába dobott arany tárgyak értékeként.

Az ítéletek még nem jogerősek, mert az ügyész a betörők esetében tudomásul vette a határozatot, az ékszerbolt ügyvezetőjénél azonban három nap gondolkodási időt tartott fent. A betörők enyhítésért fellebbeznek, a negyedrendű vádlott azonban tudomásul vette a döntést.
    A másod- és harmadrendű vádlottat a bíróság előzetes letartóztatásba helyezte.