Akár két héttel is nőhet az extrém magas hőmérsékletű időszakok hossza az Alföldön 2021 után - többek között erre figyelmeztet a Magyar Tudományos Akadémia elnökének kérésére készült Környezeti jövőkép - Környezet és Klímabiztonság című tanulmánykötet. A kötetet csaknem hatvan magyar tudós készítette a magyarországi klímaváltozásról.

Egy sérült ló segítségére sietnek emberek Mezőhegyesen a nemzetközi díjugrató lovasverseny helyszínén, miután hatalmas széllel és jégesővel érkezett a vihar a településre. A lovat sérülései miatt el kellett altatni.

Többek között az áll benne, hogy az egész országban melegebb lesz, de az Alföldön lesz a legnagyobb a hőmérsékletváltozás (1,4 Celsius fok). Ami pedig a teleket illeti, azok átlagosan egy fokkal lesznek enyhébbek. A rendkívül meleg napok számának növekedésével együtt akár 12-15 nappal is csökkenhet azon napok száma, amikor a hőmérséklet fagypont alatt lesz.

Az elmúlt hónapokban a korábban is sokat emlegetett felmelegedésből nem sokat érzékeltünk, a május és a június is kifejezetten hűvös és esős volt. Bozó László akadémikus, az Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke, a kötet szerkesztője szerint többször kell majd szélsőséges időjárásra számítanunk. - Könnyen megismétlődhet az elmúlt évek forgatókönyve, mely szerint tavaly még aszály volt, idén májusban viszont rekord mennyiségű csapadék esett - mondja.

A tanulmány szerint csapadék tekintetében a Kárpát-medence lesz a határ: ettől északra nőni fog a csapadék mennyisége, délre viszont csökkenni. Ami Magyarországot illeti, a 2021 és 2040 közötti időszakban érzékelhetően kevesebb esik majd. Leginkább a téli csapadék mennyisége csökken.

Ennek pedig következményei lesznek - hangsúlyozzák a szerzők. A szélsőségesebb időjárás többek között a katasztrófavédelemben, az egészségügyben, a vízgazdálkodásban, a mezőgazdaságban dolgozókra ró majd komoly terheket. Hőségriasztások idején például nő a halálesetek, az agyvérzések, az embóliák száma, az enyhébb tél pedig együtt jár a kártevők elszaporodásával. Nem is beszélve az árvizek, belvizek számának emelkedéséről. Benkő Melinda, a Fiatal Kutatók Testületének képviselője hozzátette: az elmúlt hetek árvízi eseményei is azt bizonyították, hogy sokkal környezettudatosabban kellene alakítani épített környezetünket, a rövid távú, profitorientált városfejlesztés helyett egy hosszú távon is fenntartható épített környezet kialakítására kellene törekedni.

- Megpróbáltuk bemutatni a legsérülékenyebb elemeket és a megelőzés, kárenyhítés módjait - tette hozzá Bozó László. A kutatók szerint mindenekelőtt egy új Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégiára lenne szükség. A 2007-ben jóváhagyott kormányzati terv ugyanis szerintük egyáltalán nem jelent meg a gazdasági és társadalmi intézkedésekben. Fontos lenne, emelték ki, hogy a stratégia kormányzati ciklusokon keresztül is érvényben maradjon és, hogy ígéretek helyett források is járuljanak hozzá.

Ennek érdekében a tanulmányt elküldik az országgyűlési képviselőknek és meghívják a képviselők ezzel foglalkozó csoportját egy vitára is a kötet állításairól.