Az első postaszolgálat ugyan már hatezer éve működött Kínában, az első agyag-"levelek" is ötezer évesek, és az Ótestamentumban is olvashatunk levelekről (például Eszter könyvében), az első igazi postabélyeget csak 1840. május elsején kezdték árusítani a brit postákon. A "fekete pennysre" Rowland Hill tervei szerint Viktória királynő arcképe került nem csupán a tisztelet jeléül, hanem azzal a megfontolással is, hogy a nagyközönség könnyebben felfedezi, ha hamisítanák a képét. A fiatal királynő arcvonásait egyébként egy három évvel korábbi emlékérem rajzolata alapján készítették el. Érdekessége még az első bélyeg használatának, hogy ugyan csak május 6-tól lehetett volna levélre ragasztva postára adni, egy Bath nevű település postamestere azonban figyelmetlen volt, ezért már a kibocsátás másnapján felhasználta a bélyegívről ollóval levágott Black Pennyt.

Nemcsak a legelsők, hanem a világ legértékesebb bélyegei között számon tartott különlegességek is tárlóba kerültek Pécsett. Így többek közt az 1843-ban Svájcban kiadott kantonbélyegek. Ezekért csillagászati árakat fizetnek a gyűjtők, ha valahol árverésre kerülnek. Zürich tartomány használatára 4 és 6 rappen névértékű címletek készültek vörös és fekete kőnyomással. Az 1851-ből származó hawaii misszionárius bélyeget ritkaságán kívül azért is érdemes megemlíteni, mert egy bélyeggyűjtő a 19. században annyira szerette volna megszerezni, hogy gyilkosságot követett el érte.

A magyar posta filatéliai különlegességei is ott vannak a kiállításon, így például az első magyar bélyegterv, Than Mór 1848-as grafikája, amely azonban a szabadságharc bukása miatt nem jelenhetett meg. Az első magyar földön is használt bélyeget Bécsben nyomták 1850-ben, és a kiegyezésig várni kellett az első magyar bélyegre, sőt 1871-ig a tényleg itthon is gyártott kőnyomatosokra. A későbbi ritkaságok közül például az 1923-as Fordított madonna-bélyeg és 1938-ból az ún. nagymányai tévnyomat is látható a tárlaton.

Ugyancsak a Művészetek és Irodalom Házában egy másik kiállításon (Európa Pécsre költözik címmel) európai posták mutatkoznak be a nemzeti kultúrájukat leginkább reprezentáló bélyegeikkel. Többek közt Szlovénia, Izland, Belgium, Belorusszia és Liechtenstein népművészeti, festészeti és építészeti remekeiket ábrázoló címletek vannak a tárlókban.

A március 12-én nyíló pécsi bélyegfesztivál az Európa kulturális fővárosa program része, a két kiállítás mellett március 12-én tudományos ismeretterjesztő előadásokat tartanak a bélyegkülönlegességekről, például a hőre színüket változtató, a csipkés vagy lyukas postai értékcikkekről, valamint a bélyeggyűjtés jövőjéről. Ugyanitt mutatják be Nikodém Gabriella és Szabó Jenő új könyvét a magyar bélyeg történetéről.

A pécsi főpostán bárki készíttethet magáról és magának saját bélyeget is, ha visz magával egy digitális fotót - netán épp a kultúra fővárosában önmagáról kattintott képet -, és egyetlen ilyen saját bélyeg fejében ingyen léphet be az egy hétig nyitva tartó bélyegfesztivál helyszínére.

Black Penny