Földesi-Szabó volt rendőrezredes azt hangsúlyozta, hogy az Egymásért Alapítvány kuratóriumának elnökeként nem követett el bűncselekményt. Korábban 20 évig rendőrként dolgozott, az alapítvány működéséről több szakértőt, sőt a Fővárosi Főügyészség magánjogi osztályának munkatársát is megkérdezte, de senki nem jelzett semmiféle szabálytalanságot.

A bíróság ezt követően felolvasta Földesi-Szabó nyomozati vallomását, melyből többi között kiderült, hogy az alapítvány kuratóriumának tagja volt a Nemzetbiztonsági Hivatal egyik jogásza, a felügyelőbizottság elnöke pedig egy nyugdíjas APEH-dolgozó volt. Az iratismertetésen elhangzott az is, hogy Földesi-Szabónak a vádbeli cselekmények időszakában egyetlen jövedelme volt, a szolgálati nyugdíja, ami mindösszesen havi 70 ezer forint volt.

Az ügyészség nyolc embert - köztük Földesi-Szabót - vádol 2005-2006-ban elkövetett, több mint egymilliárdos csempészéssel, továbbá Földesi-Szabót még mintegy egymilliárdos sikkasztással. A csempészésre vonatkozó vádpont szerint a Mehmed Karcsika hazahozatala kapcsán ismertté vált kiemelten közhasznú alapítvány a közterhek megfizetése nélkül tonnaszám hozott be élelmiszereket Kelet-Ázsiából arra hivatkozva, hogy adományok, ám azokat értékesítésre továbbadta a Herba Zrt.-nek.

A sikkasztás vádpontja szerint Földesi-Szabó az alapítványnak adományozott több mint 900 millió forint készpénzzel sajátjaként rendelkezett, és az ügy kipattanásakor az alapítvány pénztárában csupán 17 millió forint volt, a többi pénz sorsa ismertetlen. A vádlottak az eljárás során tagadták bűnösségüket.

Az ügy érdekessége, hogy az alapítvány kuratóriumában magas beosztású egykori, illetve még aktív nemzetbiztonsági tisztek is szerepet vállaltak, ám őket csak tanúként hallgatták ki a hatóságok. Az ügy feltárására parlamenti vizsgálóbizottság is létrejött.

Az Egymásért Alapítvány büntetőperének pénteki tárgyalása a vádlottak meghallgatásával folytatódik a Fővárosi Bíróságon.