Tavasszal a Lech Kaczynski legyel államfőt szállító gép zuhant le Szmolenszk mellett, majd a Komi Köztársaságban hajtott végre csodával határos kényszerleszállást egy hasonló gép, a moszkvai Domogyedovón is balesetet szenvedett egy, és január 1-én Szurgutban történt hasonló eset, amelyet az utasok és a személyzet többsége túlélt, három ember vesztette életét.

A dagesztáni légitársaság december 4-én Domogyedovón kényszerleszállást végrehajtó, darabokra tört gépe a Moszkovszkij Komszomolec című lap kutatásai szerint lényegében régen halálra volt ítélve és lezuhanása szükségszerű volt.

A RA85744 jelű gép hajtóművei leálltak a levegőben. Mégis le tudott szállni, de kicsúszott a kifutópályáról és darabokra tört. Két személy életét vesztette, a sérültek száma 87 volt.

A gépet a kazah légitársaság vásárolta 1992-ben újonnan a kujbisevi (ma Szamara) repülőgépgyárban, előre jelzett élettartama 25 év volt.

Öt évig Kazahsztánban röpdösött, majd a moszkvai Vnukovón lévő VARZ-400 repülőgép-javító műhelybe vitték karbantartásra, ahol állítólag javították az első és a harmadik hajtóművet, a másodikat pedig le akarták cserélni. A javításra a VARZ-400 javítóműhellyel, valamint a liechtensteini MVM Trading Establishment céggel kötöttek szerződést, noha az utóbbinak semmiféle jogosítványa nem volt, de erre az illetékesek akkori állítása szerint a javítás felgyorsításához volt szükség.

A számla olyan borsosra sikerült, hogy a kazah társaság nem tudta kifizetni. A liechtensteini cég követelése fedezésére bérbe adta a gépet a bolgár Balkanairnek. 

Az egyik állítólag javított hajtómű alig 22 órányi repülés után az Indiai-óceán felett leállt. A 70, túlnyomórészt német utas életét a pilóták felkészültsége, lélekjelenléte mentette csak meg. A felelőst a VARZ-400-ban találták meg, amely a nagy számla dacára nem végezte el a gyártó által előírt teendőket. Az érintett hajtóművel továbbra is sok probléma volt.

Amikor a gép bérlete letelt, és a kazah társaság szakértői Szófiában át akarták venni, a Tu-154-est gyakorlatilag elrabolták és a VARZ-400 gyárba vitték. A kazah fél az orosz belügyminisztériumnál tett panaszt. Ám 1999-ben mégis aláírt egy karbantartásra és egy évi bérbeadásra vonatkozó szerződést a liechtensteini MVM céggel, mert megfenyegették, hogy különben nem javítják meg a hajtóműveket. A gép újra a Balkanairhez került 369 209 dollár fejében, amelyet a kazah társaság a mai napig nem kapott meg.

A bérlet újbóli leteltével a repülőgép 2000 szeptemberében visszatért Vnukovóra, de a tulajdonost erről nem tájékoztatták. Az átvételi iratokat a VARZ-400 emberei írták alá és a gépet vámelőjegyzésbe helyezték. Előzőleg azonban márciusban volt egy problémás leszállása, ezért került vissza Oroszországba és az akkori megterhelésben látják az okát annak is, hogy Domogyedovón tíz évvel később szétesett a gép.

Visszatéréséről csak öt évvel később, 2005-ben szerzett tudomást a kazah légitársaság. A gép teljes kilenc évig állt a Földön mozdulatlanul, közben eltűntek róla alkatrészek, de nem tudni, hogy javították-e, a dokumentumok ugyanis eltűntek. A vámelőjegyzés 2005-ben lejárt, akkor lemondtak a gépről az állam javára. Végül 2009 őszén javításon esett át a gép, és ezt követően eladták a dagesztáni társaságnak a kezdettől problémás hajtóművekkel.

Az eredeti, jogszerű tulajdonos, a kazah légitársaság azóta is pereskedik az időközben összetört gépért és a pénzért. A dagesztáni társaság pedig nyilván nem is tudta, milyen gépet vásárolt - írta a lap.