A kis készülékek másfél órát képesek a levegőben maradni, 360 fokban pásztázzák a vizsgatermeket. 500 méterig fogják a rádiójeleket, amik a diákok kis fülhallgatóiba továbbítják a választ és azonosítani tudják a gyanús jelek forrását – sorolja a módszer előnyeit a Telegraph. 

A korábbi években próbáltak csalni például olyan tollal, ami lefényképezi a kérdéseket, majd a vizsgázó segítőtársa bediktálta a válaszokat a fülében lévő kis fülhallgatóba. 

A kétnapos felvételi eredményén múlik a diákok további karrierje. Növeli a felvételizőkre nehezedő nyomást, hogy több mint kilencmillió próbálkozóból mindössze hat és fél millióan kerülnek be. A nehéz vizsgák miatt az egyik iskolában "öngyilkosság-megelőző" korlátokat kellett felszerelni, hogy az elkeseredett diákok ne vessék magukat a mélybe.

A drónok a vizsgáztatók legújabb fegyverei a harcban, amit sokszor nemcsak a diákokkal, hanem a szülőkkel és a tanárokkal is folytatnak. Az eszközök pedig gyakran szokatlanok. Két évvel ezelőtt az egyik tartományban betiltották a fémkapcsos melltartókat a kifinomult csalási módszerek megakadályozása érdekében.

Az oktatási miniszter tavaly jelentette be, hogy változtatnak az egyetemi felvételi vizsgáztatás rendszerén, hogy csökkentsék az intenzív stresszt, ami a diákokat éri ilyenkor.