Annyira professzionális módon van megszerkesztve az RTL Klub valóságshow-jának negyedik szériája, hogy a T. nagyérdeműnek legföljebb a spontán történések okozhatnak fejvakarást (szerencsére olyan nem sok van). De azért itt van mindjárt a szerdai esti, váratlanul programba iktatott kiszavazóshow, amelyen Szandi azért tette a jelet Gombira – lásd: azért szeretné őt a villán kívül látni –, mert az megígérte neki, hogy „megcsinálja a hajamat, erre eltelt tíz perc, de nem szárította”.

Ezen azért most mindenki gondolkodjon el mélyen.

Jó, tizenvalahány kúlgájtól és -görltől senki nem várta, hogy rögvest a Barátok közt-mámor után, élő adásban alany-állítmány-tárgy-határozó-jelző szerkezetben rögtönöz „legalább szórakoztató” kategóriájú valamit, de ez a „vizes hajjal szívatott, ezért kurvára kivagyok rá” attitűd még az edzett médiafogyasztóból sem válthatott ki más reakciót, mint hogy sírva-hörögve, teli homlokkal boruljon a dohányzóasztal közepibe.

Pedig a Való Világ frankó kreáció; ahogyan az a világszerte ismert társműsorok esetében is alap, a karakterek pöpecül meg vannak csinálva – kell egy okoskodó majom, egy hard leszbipornóban edzett nő, egy férfibarát oldalon önnön répájával pózoló fiú, egy hisztérika, egy rendmániás, egy műmellcica stb. –, s a cucc pörög magától. Ércsük mink ennek a tematikáját: figyelemfelhívás, keresztpromó, dráma, hüvelygombaölő-értékesítés, ha meg valaki sikít, nézze vissza a Vers mindenkineket a Youtube-on.

Hanem ez a kiszavazóshow.

Az addig rendben van, hogy a játékosok későbbre várták a „kit utálok a legjobban és ezt nyíltan is kifejtem” dramaturgia fordulatot – eddig evésbe-ivásba kevert soft anyázások közepette kiskutyákat simogattak a villában –, s az is oké, hogy egyikük sem idézett Voltaire-től. A Szandi-közlés viszont sokkolóan hatott, már amiatt elsősorban, hogy az év végi izében elfáradt, sörpattintós érdeklődőben ott maradt a kétely: vajon parasztságból szabotálta-e el Gombi a hajszárítást vagy izomból készült rá? S egyáltalán: mi lesz most? Szandi fújni fog-e Gombira? Elszégyelli-e magát Gombi, hogy aztán térdencsúszva kérjen elnézést, ígérve: eztán nem csak a vonatkozó hajról gondoskodik, de még kolléganője füleit is fényesre nyalja?

Ezek ám az igazán nagy kérdések.

Pláne, mert a többi indoklás hozta az átlagot: „Azért szavazok rá, mert nem tudnunk eleget beszélni”; „Azért szavazok rá, mert tényleg baj van az agyával” – itt már jobban fölsejlettek a tvájlájtzónt idéző mögöttes tartalmak; a kibeszéletlenség, az elmebetegség csírái, a jövőbeni drámák előképei. És akkor még szó sem esett a többek által alkalmazott „...remélem, nem haragszol rám, hogy rád szavaztam, igazából nagyon bírlak” esdeklésről sem, amely az ösztönös emóció, a túlélés zsigeri és kézenfekvő kompenzációjából fakad, s amely világosan jelzi: angyalarcú bérgyilkosokkal van dolgunk. „Bocsánat, hogy előre kitervelten baltát állítottam a mellkasodba: valójában te vagy a legcukibb figura, akivel valaha találkoztam” – akár ezt is mondhatták volna, de ez csak egy magyar valóságshow, itt még a baltánál nem tartunk.

Itt még csak szóban voksolgatunk.

Egyébként Évi kapta a legtöbb szavazatot, mert hisztérikus. Közben pedig a fiúk-lányok vb-döntők tizenegyespárbajaihoz hasonlóan karolták át egymást/fonódtak egymás ujjaiba, mert érezték, hogy itt most tényleg nagyon kemény dolgokról van szó.

És Szandika közben gondolkodni is próbált.