Teljes körű dohányzási tilalom bevezetésére készített törvényi javaslatot az egészségügyi tárca, amelyet a napokban terjesztett az Országgyűlés egészségügyi bizottsága elé. Az indítvány szerint a munkahelyeken, a vasúton, a közoktatási vagy gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményekben még dohányzóhely kijelölésére sem lenne mód. Dohányozni csak a dohánytermékeket bemutató rendezvényeken, a szálláshelyek kifejezetten dohányzóként kiadott és ekként megjelölt, zárt légterű szobáiban, illetve művészeti előadás keretében lehet majd, már ha a dohányzás az előadás „nélkülözhetetlen művészi kifejezőeszköze”.Az indítvány szabályozni rendelné azt is, hol és miként árusítható dohánytermék.

A szabályozást, amely kétféle javaslatot is megfogalmaz, a bizottság támogatta, s felkérte valamennyi parlamenti frakciót és a parlament társbizottságait – így az alkotmányügyi, az önkormányzati, a szociális, az emberi jogi és a gazdasági bizottságot –, hogy a dohányzás visszaszorítására készült anyagot támogassák.

A javaslat két változatban készült. Az „A” indítvány a vendéglátóhelyeken a tilalom fokozatos bevezetését ajánlja, illetve az úgynevezett kiskocsmáknak – „megfelelő feltételek mellett” – hagyna lehetőséget a dohányzás engedélyezésére. Felmerült, hogy lehetnek-e olyan közforgalmú intézmények, amelyekben dohányzóhely kijelölése nélkül is lehet cigarettázni. (Az egészségügyi szakmai vélemények mindegyike ez ellen ellen foglalt állást.) Ami a tömegközlekedést illeti: az A indítvány szerint, ha a kiindulási és célállomás közötti távolság 100 kilométernél hosszabb, az első vagy az utolsó kocsiban esetleg kijelölhető dohányzóhely. A javaslat „B” változata lényegében mindenhol betiltaná a dohányzást, még arra kijelölt helyet sem engedélyezne.

Kökény Mihály, a bizottság elnöke az ülésen felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Unió egyik biztosa a napokban bejelentette: szeretnék elérni, hogy jövőre az összes tagországban tiltsák ki a dohányosokat a nyilvános zárt helyekről. Hozzátette: a közvélemény-kutatások szerint a magyar lakosság többsége is támogatná ezt a szabályozást. Az egészségügy bizottság ülésén résztvevő dohányzásellenes civil szervezetek szóba hozták azt is, hogy a közterületeken, így például az aluljárókból, a tömegközlekedési eszközök megállóiból is száműzni kellene a cigarettafüstöt.

Komoly ellenállás várható pénzügyi és gazdasági területeken egyaránt. A vendéglátók érdekvédelmi szervezete például lényegében minden, a tiltást támogató kimutatást és eredményt vitat. A Vendéglátók Ipartestülete szerint a magyar társadalom nem igényli a változást, legfeljebb lassan, s ma még csak egy szűk réteg alkalmas arra, hogy elfogadjon egy ilyen szigorítást. Ércelésük lényege azonban prózaibb: évente több százmillió forint bevételtől esne el 57 ezer vállalkozó, ha teljesen betiltanák a dohányzást az éttermekben.

Szakértők szerint a most beterjesztett, s a tervek szerint 2010 és 2011 között, fokozatosan életbe lépő szabályozás több szempontból sem jelent megoldást. Nem tisztázott például, hogy szabadtéri rendezvényeken miként érvényesíthető a tiltás. A legnagyobb gond azonban az lenne, hogy a tilalom betartatása szinte megoldhatatlan. Ugyan a tervezet a fogyasztóvédelmi hatóságot, mint ellenőrző szervet nevesíti és a tervek szerint az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Hivatal is szankcionálhatna, ennek részletei azonban tisztázatlanok. Ahogy tisztázatlan az is, hogy egy-egy „szabálysértés” után kit is terhelne a felelősség: a dohányost vagy a helyiség üzemeltetőjét?