Diós, tökmagos és fahéjas szilva

Szeptember közepén indul a csúcsszezon, és ilyenkor hetekig éjjel-nappal folyik a munka Kocsis Zsuzsanna családjánál. A becsvölgyei ház kertjében épített aszalót kétóránként meg kell rakni tűzifával, az egyszerre háromszáz kilogrammnyi gyümölcsöt nem lehet csak úgy magára hagyni. A jókora cselényeket, vagyis aszaló tálcákat színültig töltik szilvával, körtével vagy almával, de készült már szőlőből, sőt paradicsomból és gombából is aszalvány a hideg téli hónapok vitaminforrásaként.

A szinte a szabadtérben - mindössze egy sátortető alatt - kialakított aszaló mellett kellemes a meleg, a jókora kemence hátsó traktusából kivezetett kéményen lassan pipál a halvány füst. A tíz darab, egyenként nagyjából egyszer kétméteres cselénynek kialakított ajtókon keresztül a darazsaknak is csábító édes illat terjeng. A tálcák többségén szilva szikkad, de mellettük alma- és körteszeletek is kunkorodnak, ahogy a lassú tűzön a nedvességüket elvesztve egyre soványabbra fogynak.

Vesződséges dolog

A háziasszony azt mondja, hogy a friss, jól érett gyümölcs az igazi, abból lehet a legzamatosabb aszalványt készíteni. Ha még nem érett meg igazán, két-három nap kell, mire megfelelő állaga lesz, de a szép, egészséges és már kellően napsütötte szilvának vagy más gyümölcsnek elég csupán egyetlen napot pihennie a 80-85 fokos hőmérsékletű aszalóban. Ennél melegebben nem szabad tartani, mert a gyors párolgástól kiszárad vagy akár el is ég.

A cselények egyszerre három, három és fél mázsa gyümölcsöt képesek befogadni, és mire "összesűrűsödnek", alig egy mázsára csökken a súlyuk. Egy kilogramm szilvából így azután csupán harminc-negyven dekagramm marad, a többi az elveszített nedvesség.

- A legtöbbet természetesen szilvát aszalunk, de nagyobb mennyiségben körtét és almát is. Idén először a szőlővel is megpróbálkoztunk. Ki kellett kísérletezni, hogyan is lesz belőle mazsola, úgy jöttünk rá, hogy kacsostól, az egész fürtöt kell rárakni a cselényre. Nem szabad leszemezni, mert akkor kifolyik a szőlő leve, és nem marad belőle más, csak a héj - világosít fel Kocsis Zsuzsanna a választékról, amely ezzel még korántsem teljes.

Mutatja, hogy a szilvát töltelékkel is aszalják, az alaposan lemosott és lecsepegtetett szemekbe egy-egy gerezd dió, tökmag vagy éppen fahéj kerül. Próbáltak rumos fahéjasat is készíteni, de vesződséges dolog, mert injekciós fecskendővel kell minden egyes szilvaszemet beízesíteni. A többi betöltése is aprólékos munka, a félig már megaszalódott gyümölcsből először el kell távolítani a magot, utána lehet csak tölteni, mert a friss gyümölcs húsa kireped.

A gyümölcsökön kívül idén a paradicsom is terítékre került, amelyet úgy tudnak feldolgozni, hogy ha előtte teljesen kimagozzák, csak a húsát hagyják benne. Foglalkoztak már fekete tölcsérgomba szárításával is, de csak az első sikertelen próbálkozás után jöttek rá a titkára. Először a levegőn kell szikkasztani, utána pedig az aszalóban nem szabad teljesen lezárni az ajtót, hogy a gombából kicsapódó gőzök távozhassanak...

Akár három hónapon át folyamatosan lehetne dolgozni

A család az idén 12 mázsa szilvát, öt mázsa almát és három mázsa körtét aszalt, de tíz kilogramm szőlő is került a cselényekre. Már arra készülnek, hogy jövőre cseresznyét, meggyet, sárgabarackot is feldolgoznak, de keletje lenne a narancsszeleteknek is. Mindezekkel azonban korábban kell kezdeni, mert a szilvaérés miatt mostanáig ráértek szeptember közepén befűteni az aszalót.

- Van, aki már augusztus közepén elkezdi az aszalást, de az időpont leginkább a szilvától függ. Ma már tudom, hogy ahány féle van ebből a gyümölcsből, annyiféle az érési ideje. Jó esetben akár három hónapon át folyamatosan lehetne dolgozni vele, ahogy az egyik a másik után megérik - magyarázza a háziasszony.

Ha már befűtik az aszalót, annak egyenletes hőmérsékleten kell lennie még akkor is, ha nincs benne gyümölcs. Gondoskodni kell ezért arról, hogy három-négy héten át mindig legyen kéznél "alapanyag", különben csak füst marad a sok tűzifából, amelyből 40-50 mázsa is elfogy ebben az egy hónapban.

Kocsis Zsuzsanna gyerekkori családi élményeit folytatja az őszi aszalással, amellyel nagyjából tíz éve foglalkozik már.

- Apukám ügyes kezű ember volt, a Becsvölgyéhez közeli tanyánkon maga építette az aszalót. Mellé a szalmabálákból ágyat is csinált, mi, gyerekek azon aludtunk, amikor a szüleim a gyümölcsöt válogatták. Azt sem felejtem el, ahogy nagyanyám a tüskés körtét a "sparheltben" szárította - eleveníti fel.

Az egészségre is jótékony hatása van
   

Arra a kérdésre, hogy mennyire hobbi vagy megélhetés az aszalás, azt válaszolja: hobbinak túl drága lenne, az egész éves megélhetéshez meg igencsak kevés, amit ebben az egy hónapban megtermelnek. Inkább örömből csinálják.

Most már nagyok a gyerekek, így a család öt tagja foglalkozik a gyümölcsökkel. Nem is eredménytelenül: a háziasszony idén érdemelte ki a göcseji termék védjegyet. Vevői a különböző bemutatókon, vásárokon, kiállításokon és fesztiválokon messzire viszik készítményei jó hírét, Székesfehérvárra vagy Budapestre is szállítják az áruját.

S hogy mi mindenre használható az aszalt gyümölcs?

Alkalmas bólék ízesítésére, kompótba, húsokhoz, süteményekbe vagy akár fagylaltokhoz. Kocsis Zsuzsanna az otthonához közeli Szilvágyon nemrég például olyan szilvás gombócot készített, amelyet sósborszeszes kockacukorral ízesített, meg vadpörköltet is "megbolondított" egy kis szilvával, azzal pedig meg is nyerte a főzőversenyt.

Arra is esküszik, hogy az egészségre is jótékony hatása van az aszalt gyümölcsöknek. Antioxidánsokat tartalmaz, segíti a bélműködést, és persze magas a vitamintartalma.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.