A kávéház itt az érdekesebb vagy az a felső műterem? Azért az sem érdektelen, hogy az előbbit a kőhajításnyira lévő Hadik laktanyáról nevezték el – itt a Horthy-rendszer honvéd vezérkarának katonai titkosszolgálata működött, majd 1945-től a kommunista Katpol (Katonapolitikai Osztály) az alagsorban akkor már némi pincebörtönnel bővítve. Itt írta Karinthy a Capilláriát és a Tanár úr kéremet, Csontváry műterme ma is műterem, Baranyai Levente festőművész dolgozik benne.

A hétvégén levetítik Huszárik legendás Csontváry-filmjét Kocsis Zoltán / Népszabadság

A sarokház Bartók Béla (akkoriban Fehérvári, később Horthy Miklós) út 36–38.-ban Kosztolányi Dezső kedves szavával a „lágymányosi pampák” legendás kávéháza működött. Bár a kávéjának nem volt túl jó híre, a hely inkább azoktól vált híressé, akik idejártak. Például az utca túloldalán lakó Kosztolányi, Móricz vagy a szomszédba költözött Karinthy (nevüket ma a környéken terek, utcák őrzik) a hozzájuk csapódó fiatalokkal és persze a csinos, pletykás és olykor veszekedő feleségekkel, akik külön vonzották az úri közönséget.

Ha a Gárdonyi-szobortól felnézünk az ötemeletes háztömb homlokzatára, középen láthatjuk azt a műteremablakot, amely mögött az öreg Csontváry dolgozott, és ahol vásznait a fiatal építész, Gerlóczy Gedeon az utolsó pillanatban mentette meg a megsemmisüléstől. Mindez még a Hadik kávéház beindulása előtt, 1919-ben történt, amikor a fiatal építész külföldről hazatérve műtermet keresett, és rátalált a kapura kifüggesztett hirdetésre. Csontváry utolsó éveiben csak az önéletrajzán dolgozott, és néha beült a Hadik kávéház elődjébe. Halála után a rokonság éppen szatyrokba pakolta és zsákanyagnak készült eladni hatalmas vásznait (például a Magányos cédrust), amikor Gerlóczy odavetődött, majd a családi részvények gyors eladásából megvásárolta a hagyatékot.

Amikor a kiadó műterem hirdetését meglátta, emlékiratai szerint éppen a körtéri Szatyorbárba igyekezett dzsesszmuzsikát hallgatni. „De hiszen ez egy szatyor!” – így viszont később Karinthy kiáltott fel, amikor először meglátta a Hadik alagsori bárjának gyékényborítását – így lett 65 évvel később újra klasszikus kávéház a Hadik, mellette pedig alternatív vendéglátó és kulturális tér a Szatyor Bár és Galéria.