Csontos kérdés: hasznos-e a kutyának?
A kutya - akárcsak a macska - húsevő-ragadozó (carnivora), tehát táplálékát nem kifilézve, hanem szőröstől-bőröstől (csontokkal együtt) kebelezi be. A csontok kalcium- és foszfortartalmára az állatnak szüksége van saját életfolyamataihoz, a megfelelő szilárdságú csontok felépítéséhez.
A kalcium és a foszfor felszívódásához ugyanakkor nélkülözhetetlen a D-vitamin, amelynek előanyagai megtalálhatóak a szervezetben, aktivizálását azonban nagymértékben a napsugárzás mozdítja elő.
Fontos tudni még, hogy a felszívódás nem véletlenszerű, hathatóssága függ a kalcium és a foszfor mennyiségétől, azok egymáshoz viszonyított arányától is. Az ideális kalcium- és foszforarány 1,3-1: ez az arány található meg a kereskedelmi forgalomban kapható csonterősítő tablettákban is.
Hetente 1-2 alkalomnál gyakrabban ne adjunk csontot a kutyának. Lehetőleg két "csontos nap" között mindig legyen egy-két "csontmentes nap", amikor az állat konzerv- vagy tésztafélét fogyaszt: ez ellensúlyozza a csont keménységét, és nem okoz szorulást.
Három hónapos kortól kedvencünk már kaphat csontot, ami azonban nagyon fontos: a mértékletesség. Bármennyire szereti is a csontot, egyszerre ne kínáljunk neki nagyobb mennyiséget, és amit elé teszünk, azt mindenképpen alaposan főzzük meg, soha ne adjuk nyersen!
Jó csont, rossz csont
A szilánkosan törő csöves csontokat (elsősorban víziszárnyasok, öreg kakas és tyúk végtagcsontjait) ne adjunk az állatnak, mert belefúródhatnak a nyelőcsőbe vagy a bélbe, komoly sérüléseket és vérzéseket okozva. Lehetőleg baromfi vagy nyúl lapos csontjait (például farhátot, mellcsontokat), vagy jól megfőtt csirkenyakat tálaljuk elé.
Ezek nem fognak problémát okozni. A nagyobb, főtt csöves csontok rágcsálása (sertés- vagy marhacombcsont és -lábszárcsont) kiváló elfoglaltságot nyújt a számára, és élettanilag is jó hatással bír, emellett a fogait is tisztítja. Sertéscsontot azonban az Aujeszky-betegség miatt csak és kizárólag hőkezelve (sütve vagy főzve) adjunk oda!
A csont tisztítja és erősíti a fogakat, élvezetet jelent akutyának és leköti a felesleges energiáit, segíti az emésztést, jó állapotban tartja a fogakat, a benne lévő velő fontos fehérjeforrás. Veszélyes leeht viszont, ha ha kedvencünk habzsol, és rágás nélkül nyeli le a csontot, az ugyanis komoly gyomormegterheléshez vagy akár gyomorcsavarodáshoz is vezethet.
A túl sok csont fogyasztása miatt a bélsár fehér és nagyon kemény lesz, ami miatt obstipatio (székrekedés) alakulhat ki, ami nagyon fájdalmas; ha kedvencünk nem tud bélsarat üríteni, és nem visszük időben állatorvoshoz, az akár szepszishez is vezethet. A sok csont a gyomorban hányást, a belekben pedig elzáródást vagy vérzést okozhat; idősebb kutyáknál pedig a vastagbélben tömbszerűen összeállt csontok eltávolítása gyakran csak műtétileg oldható meg.
