Kun Tamást és Deme Gábort tavaly júniusban ítélte életfogytiglani szabadságvesztésre a Fővárosi Törvényszék azzal, hogy Kun 40, Deme 32 év múlva szabadulhat leghamarabb. Az elsőfokú döntés ellen az ügyészség súlyosításért, Kun esetében tényleges életfogytiglanért, a vádlottak és védőik viszont felmentéséért fellebbeztek, így került a büntetőper másodfokon a Fővárosi Ítélőtáblára.

Az elsőfokú ítélet szerint Kun tettesként, Deme bűnsegédként követte el több emberen, előre kitervelten, aljas indokból az emberölést, továbbá Kun bűnös lőfegyverrel visszaélés, Deme pedig az általa vezetett iskola sérelmére elkövetett hat és félmillió forintos sikkasztás büntettében is.

Az elsőfokú ítélet szóbeli indoklása szerint egyértelműen bebizonyosodott, hogy Kun, a csepeli alapítványi iskola egykori gondnoka lőtte le közvetlen közelről 2009. január 7-én este az intézmény egyik irodájában az iskolai alapítvány vezetésében részt vevő Takács Józsefet és egy másik tanárt. A kettős gyilkosságnál jelen volt az igazgatói állásából nem sokkal korábban többmilliós gazdasági visszaélések gyanúja miatt felfüggesztett Deme. A megbeszélés címén találkozó négy férfin kívül más nem volt az épületben. A gyilkosság során elhangzottakat rögzítette az egyik áldozat ruházatába rejtett magnó, amely a hatóságok birtokába került, de a büntetőper során kegyeleti okokból, az áldozatok személyiségi jogainak védelmében csak zárt tárgyaláson játszották le a hanganyagot.

"Két ember hidegvérű kivégzése hallatszik a felvételeken" - hangsúlyozta Németh Nándor, az elsőfokú bírói tanács elnöke, aki tavaly júniusban a szóbeli indoklás során megjegyezte: az eljárás résztvevői hiába várták, hogy Kun mikor "teríti ki lapjait": az elsőrendű vádlott az eljárás során figyelmen kívül hagyta a tényeket, a bizonyítékokat és tagadott.

A szóbeli indoklás szerint a magyar kriminalisztika történetében egyedülálló bizonyíték a hangfelvétel, amely többek között rögzítette, ahogy az első áldozat lelövése után a második - akinek pusztán azért vették el az életét, hogy ne tanúskodhasson az első gyilkosságról - az életéért könyörög.

Tavaly júniusban az indoklás során elhangzott az is, hogy Kun Tamás tettének a részéről semmiféle indítéka, motivációja nem volt. Nyilvánvalóan Deme mozgatta Kunt, aki mindent teljesített neki.

Az ügyész az elsőfú eljárás során vádbeszédében Kun Tamásra tényleges életfogytiglant kért, Demére mint bűnsegédre azonban nem, de azt is kifejtette: ha Kun vallana arról, hogy Deme volt a felbujtó, akkor fordított lenne az indítvány büntetéskiszabásra vonatkozó része, azaz Demére kérne tényleges életfogytiglant, Kunra pedig valamivel enyhébb szankciót.

A védők ugyanakkor az elsőfokú büntetőper során bizonyítottság hiányában felmentést kértek. A két vádlott pedig az eljárás során mindvégig tagadta bűnösségét. Deme azt állította, hogy ott volt ugyan, de nem látta a gyilkosságokat, Kun szerint pedig egy ismeretlen csuklyás, símaszkos, kommandósruhába öltözött elkövető lőtte le a két áldozatot.

Az eljárás adatai szerint az alapítványi Csepel-sziget Általános és Szakképző Iskolában elkövetett kettős gyilkosság hátterében az áll, hogy Takács József rájött Deme Gábor iskolaigazgató sokmilliós pénzügyi visszaéléseire, és ezért vizsgálatot indított, majd ezzel összefüggésben felmerült, hogy Demét eltávolítja az iskolából és a rendőrséghez fordul. Ekkor Deme, hogy a sikkasztás napvilágra kerülését megelőzze, az iskola gondnokával, Kun Tamással elhatározta, hogy megöli az alapítványi vezetőt. Ám az elsőfokú bíróság minden kétséget kizáróan csak annyit látott bizonyíthatónak, hogy Deme bűnsegédje volt a kettős gyilkosságnak.