A brutális erőszaktevők ítéletéről tudósító Blikk szerint a 16 évesen letartóztatott Sz. Márkot három zárkatársa előbb arra próbálta kényszeríteni, hogy kézzel elégítse ki őket, majd miután erre nemet mondott, nap nap után válogatott kínzásoknak vetették alá. Végül egy széklábbal megerőszakolták, amit a bíróság életveszélyt okozó testi sértésnek minősített. Tettükért W. Péter (18) elsőrendű vádlottat tíz év fegyházra, társait, M. Zoltán (17) és J. Dániel (15) négy és fél év, illetve négy év nyolc hónap börtönre ítélték.

A büntetés-végrehajtás (bv) egészen az ítéletről beszámoló Blikk-cikk megjelenéséig nem hozta nyilvánosságra az esetet, amely a székesfehérvári fegyintézetben történt. Most azonban fontosnak tartották leszögezni, hogy a zárkában elhelyezettek mindegyike „fiatalkorú, előzetes letartóztatásban lévő fogvatartott volt, közös elhelyezésük szabályszerű volt". Közleményükben azt is írták, hogy „amint a személyzet tudomásra jutott, a zárkatársakat egymástól elkülönítették, valamint büntető- és fegyelmi eljárás indult az elkövetőkkel szemben". A bv évente mintegy 300 feljelentést tesz a fogvatartottak egymás sérelmére elkövetett bűntettei – szexuális erőszak, kényszerítés és lopás – miatt.

Mint utóbb kiderült, Márkot heteken át kínozhatta három zárkatársa – lényegében következmények nélkül. Bilkei Pál kriminálpszichológus szerint a kamaszok a rácsok mögött minden kontrolljukat elveszítik. Azt hiszik, az az erős, aki durva és kegyetlen. És addig nem állnak le, amíg szembe nem találkoznak egy náluk erősebbel. Bilkei szerint a fegyintézetekben a börtönőröknek kellene lenniük azoknak „az erős embereknek", akik gátat vetnek az ifjak esztelen tombolásának. Kérdés, hogyha a befogadóképességüknél másfélszer több fogvatartottat helyeznek el az intézetekben, mikor tűnik fel a fegyőröknek, ha egy csoport erőszakoskodni kezd valakivel?

A konkrét esetben a bv szerint ők nem hibáztak, végül is a Márk sérelmére elkövetett, életveszélyt okozó testi sértést már észrevették.