Az idős asszony, akit halálos kimenetelű baleset okozásában talált bűnösnek Stubeczky Sarolta büntetőtanácsa, 2012. június 18-án este nem sokkal este nyolc után ütközött egy babakocsival, a két és fél hónapos ikreket az édesanya a rossz járda miatt az úttesten tolta. A szülők szabályosan, a menetiránnyal szemben haladtak, Hortobágyiné tornából ment hazafelé. Egy tanú szerint az ütközés előtt lefelé nézett, valószínűleg a napszemüvegét kereste. A vizsgálat során és a tárgyalások során mindvégig azzal védekezett, hogy a szemébe tűzött a nap, ezért nem látta "az elé kitolt" (valójában vele szemben haladó) babakocsit. Tagadta bűnösségét, nem kért a családtól bocsánatot. Az elsőfokú tárgyalás során, amelynek végén igen enyhe - két és fél év, felerészben felfüggesztett fogház - büntetést kapott, azt hangsúlyozta, hogy vezető beosztásban lévő emberként megszokta, hogy nem érzékenyülhet el, ügyelt arra is, hogy egyszer se sírjon. Azt hangsúlyozta, tudja, milyen felelősséget vállalni: ez az eset nem az volt, mert - noha az autót ő vezette - a bűncselekményt nem követte el.

A bírónő lépésről lépésre haladva döntötte romba az irreális felmentést célul tűző védelem érveit. Két tanú vallomását is pótolta, melyből az derült ki, hogy a nő az ütközés előtt nem viselt napszemüveget (bár azt vallotta, hogy a fején volt), a baleset után viszont már látták rajta. Az ütközés előtt a térfigyelő kamerák tanúsága szerint három személyautó is kikerülte a babakocsit toló párt, noha a nap őket is elvakíthatta. Hortobágyiné figyelmetlenül vezetett, és fatális véletlenek sorozatának tekintette, hogy végül gázolt, fogalmazott a bírónő, aki helyretette a gyerekáldozatok miatt "a közvéleménynek ítéletet alkotó bíróságokról" elmélkedő ügyvédet, Dunai Józsefet, akinek hibás stratégiája is kellett ahhoz, hogy a gázoló végül súlyosabb büntetést kapjon. Kozma Tamás, a sértettek jogi képviselője utalt rá, hogy az ügyészség az elsőfokú ítélet előtt felfüggesztett börtönbüntetést javasolt, mert számolt a megbánással, ami aztán elmaradt. Ráadásul a vádlott konokul tagadta, hogy ő okozta a balesetet. Megdőlt végül a védelemnek a szülők felelősségére vonatkozó állítása is. A beismerő vallomás és az őszinte megbánás elmaradása után a megkeményedett helyzetben Czencz-Simon Edina főügyészségi ügyész is súlyosítást kért a másodfokú bíróságtól.

- Jól láttam előre - mondta az utolsó szó jogán az asszony -, de a nap a szemembe sütött, utána tejfehérséget láttam. Nem éreztem veszélyt, lassan haladtam. Nem számítottam rá, hogy a tuják közül kilép elém valaki.

Amivel az volt a baj, hogy a család nem kilépett, hanem az út szélén haladt. Hortobágyiné az egyik fontos tanú állítása szerint lefelé nézett az ütközés előtt, s nem az útra. Ez lehetett az a pillanat, amikor a napszemüvegét kereste.

- Többször mondta, hogy nem felelős a balesetért - hangsúlyozta a bírónő. - Hát most erre mit is mondjon a bíróság? Ha nem látta, hogy mi történt, akkor nem tehető érte felelőssé? Közlekedési ügyekben ez eléggé furcsa védekezés. A halál oka az ütközés volt. A bűncselekményért büntetés jár. Akit a száraz tények - jön egy autó, nekimegy egy ikerbabakocsinak, amiben két gyerek fekszik - nem rendítenek meg, annak nincs lelke. Ezek objektíve megrázó tények. Hatalmas tragédia a családnak, és annak is, aki eddig kifogástalan életvitelt tanúsított. Az elsőfokú ítélet mégis súlytalan volt. Aki ennyire nem látja, hogy hol hibázott, az ne vezessen.

Hortobágyiné Tóth Cecília védője bejelentette, hogy a Kúriához fordul. A gázoló leghamarabb 2 év és négy hónap után szabadulhat. Jogosítványt belátható időn belül nem szerezhet.