A kampány támogatói arra buzdítják az embereket Európa-szerte, hogy bojkottálják a német termékeket, és vásároljanak több görög eredetű árut. A német termékek felismeréséhez segítséget is nyújtanak: a 401–440 kezdetű vonalkódokat kell figyelni.

A vonalkód első három számjegye az anyavállalat székhelyéről tájékoztat, a termék ettől függetlenül készülhet Franciaországban, Nagy-Britanniában vagy éppen Görögországban – írja a brit hírportál.

A kampányban leggyakrabban retweetelt üzenet David Graeber amerikai anarchista aktivistától származik, aki a London School of Economics antropológiaprofesszora.

„Az én javaslatom: Németországnak most erkölcsi kötelessége lenne visszafizetni a nácikkal szemben 1953-ban elengedett követelést. Kamatokkal együtt. Bojkottálnunk kell Németországot, amíg meg nem teszi.”

Mások azon fáradoznak, hogy szembeállítsák a német luxust a görög szegénységgel, és segítsenek beazonosítani az olyan márkákat, mint a Volkswagen és a Miele – már ha valakinek ez nehezére esik.

Megint mások náciellenes propagandaplakátokat vesznek elő az 1930-as évekből, és párhuzamba állítják az aktuális gazdaságpolitikai eseményekkel.

A hashtag egyébként Németországban is elterjedt, és már válaszkampány is született #SupportGreece, azaz támogasd Görögországot névvel. Akik ezt használják, jellemzően arra akarják felhívni a figyelmet, hogy a németek elleni gyűlölet épp olyan értelmetlen, mint a görögök szapulása. A támadás helyett a támogatásra kellene helyezni a hangsúlyt – vélik.

Egyesek – például egy népszerű német újságíró – azon gúnyolódnak, hogy a bojkottkampány is biztosan csak német segéllyel tud működni. Ha mégsem, akkor rendben van.

A német vállalkozások nem kaptak a szívükhöz az újabb kampány miatt. Volker Treier, a német külkereskedelmi kamara elnöke a Reutersnek azt nyilatkozta: „Komolyan vesszük ezt, de pánikra nincs ok. A görög válság kezdete óta vannak ilyen felhívások. Ezek hatástalanok és meghiúsulnak.”