A képen egy futó látható 1946-ból. Ő nem más, mint Alan Mathison Turing, a tudománytörténet egyik legnagyobb alakja, aki másrészt kiváló atléta is volt. Cambridge-i diák korában tagja volt az evezőscsapatnak, futballozott is, de esős időben inkább futott, és odáig vitte, hogy éppen csak lemaradt az 1948-as londoni olimpia maratoni versenyéről. 1949-ben azután egy sérülés miatt föl kellett hagynia a komoly sportolással. Különben is másként alakult az élete.

Turingot 16 éves korától csodagyerekként tartották számon, amihez nyúlt, arannyá változott a tudomány világában.

Az 1912-ben született angol 1936-ban dolgozta ki a brit számítógép, a Colossus elméleti alapjait. A gépet 1943-ban a London környéki Bletchley Parkban működésbe is állították, három évvel megelőzve az első igazi számítógépnek tekintett amerikai ENIAC-ot. (Erről azért tudnak kevesen, mert Winston Churchill korabeli miniszterelnök elrendelte a Colossus-komputerek és a további kétszáz, úgynevezett Bombe-gép megsemmisítését, nehogy titkaik a szovjetek kezére jussanak. Bletchley puszta léte is csak az 1970-es években vált ismertté a nagy nyilvánosság előtt.)

Turing a princetoni egyetemen ismerkedett össze Neumann-nal, attól kezdve közelebbi-távolabbi kapcsolatot tartottak, kölcsönösen ismerték és továbbfejlesztették egymás munkáját. Mindketten részt vettek a nácik kódolt üzeneteit előállító Enigma nevű gép rejtjelező módszerének megfejtésében. Turing volt az ezzel foglalkozó brit tudóscsoport vezetője.

Háború után hősként tisztelték, mégsem kerülhette el, hogy homoszexualitása miatt perbe ne fogják. (Ő maga tett feljelentést férfi partnere ellen, aki ismeretségüket arra használta föl, hogy betörőket juttasson a lakásába. Az ügy során viszont fény derült nemi identitására.)

A csak 2003-ban eltörölt brit törvénynek megfelelően - ennek alapján ítélték el a XIX. században a nagy költőt, Oscar Wilde-ot is - 1952-ben választás elé állították: vagy börtönbe megy, vagy vállalja a libidócsökkentő kémiai kezelést (tulajdonképpen kasztrálást). Börtönbe nem ment, két év múlva viszont öngyilkos lett: egy ciánnal mérgezett almába harapott (a Hófehérke ott volt a könyvespolcán).

Nemrégiben John Graham-Cumming számítógép-programozó - ismert spamszakértő, a kéretlen reklámlevelek elleni harc egyik úttörője - petíciót szervezett annak érdekében, hogy rehabilitálják a nagy tudóst. Arra kérte a királynőt, hogy posztumusz üsse lovaggá Turingot háborús érdemeiért. A kormány pedig a Bletchley Parkban hozza létre a Nemzeti Számítástechnikai Múzeumot, amit a halálba üldözött tudósról nevezzenek el.

Több mint 30 ezren követelték Turing rehabilitációját a brit miniszterelnöki hivatal honlapján. Tegnap ezért Gordon Brown miniszterelnök nyilatkozatban fejezte ki a kormány sajnálkozását a „visszataszító" bánásmódért, amelyben a tudóst részesítették annak idején.

- Nem túlzás azt mondani, hogy kiemelkedő hozzájárulása nélkül a második világháború története nagyon másként alakult volna. A hála, amellyel tartozunk neki, még elborzasztóbbá teszi az embertelen elbánást, amelyben részesült - jelentette ki a brit kormányfő.

Peter Tatchell vezető brit melegaktivista üdvözölte a homoszexualitása miatt öngyilkosságba kergetett zseni posztumusz megkövetését, de szerinte a kormány nem ment elég messzire: hasonlóképpen bocsánatot kellene kérni attól a százezer brit férfitól, akit kölcsönös beleegyezésen alapuló, senkinek sem ártó, azonos neművel létesített szexuális kapcsolat miatt ítéltek el a XX. században.

Turing-gépek

(Elnézést a komoly tudósoktól, akik az alábbiakat túl leegyszerűsítőnek találják!)

A Turing gép nem más, mint absztrakt számítógép. Jelentőségét elsősorban az adja, hogy már akkor létezett és elve használható volt, amikor még nem sikerült komputert építeni. A később megépített Turing-gépek pedig a számítógép használhatóságának, univerzalitásának bizonyítékai lettek. Másrészt a mai összes gép tulajdonképpen Turing-gép.

Turing-teszt

A számítógép intelligenciájának meghatározására szolgáló próba. Turing az ötvenes években azt jósolta, hogy a komputer az ezredfordulóra intelligens lesz, de még egyetlen számítógép sem tudott megfelelni az általa felállított kritériumoknak.

Pedig látszólag nagyon egyszerű a feladat. Kérdéseket teszünk föl a másik szobában lévőknek, egy embernek és egy számítógépnek. Ha a válaszok alapján nem tudjuk megmondani, melyikeket adta ember, melyikeket pedig gép, akkor a komputer átment a vizsgán.

Hogy mit nem tud a komputer? Zavarba jön például attól a kérdéstől: - Esti mozi? A gép azt fogja válaszolni: - Nyolckor kezdődik az előadás. Az ember viszont azt: - Inkább küldjük a szüleimet (és akkor üres marad nekünk a lakás...).

Turing-díj ("számítástechnikai Nobel-díj")

1966 óta minden évben az kapja meg, aki valamilyen módon kiemelkedően hozzájárul a számítástechnika tudományához. A díjat az ACM, a világ egyik legrangosabb és egyben legnagyobb informatikai társasága osztja. Százezer dollár jár vele. Az anyagi fedezetet az Intel adja. (2006-ban kapta meg az első nő, Frances E. Allen, az IBM programozója.)

alan turing