A települések közül harminc tart fenn másod-, tíz pedig elsőfokú riasztást, mellettük további két vízgazdálkodási társulat védekezik - mondta Bodnár Gáspár.
Az olvadás miatt az elmúlt napokban kismértékben emelkedett a csatornák vízszintje, a belvízi helyzet szükségessé teszi, hogy mind a tizenkét védelmi szakaszon fenntartsák a korábban elrendelt készültségeket. Kedden tizenhárom nagy teljesítményű szivattyútelep üzemelt, amelyek 2,4 millió köbméter belvizet emeltek át a befogadókba.

A nyíregyházi vízügyi szervezet vezetője elmondta: az igazgatóság jelenleg az Érpataki és a Kállai-főfolyáson, a Nagyhalász-pátrohai, illetve a Csomata-csatornán végez megelőző kotrási munkákat. A tavasszal várható jelentős belvíz előtti munkálatokban eddig 25 kilométer hosszban iszapolták ki a csatornákat. Emellett a már megtelt belvíztározókat egyfolytában ürítik, alkalmassá téve azokat az újabb belvízhullám fogadására.

A vízszintemelkedések a Tiszán, a Szamoson és a Túron ugyanakkor nem érték el a készültségi szinteket. A Krasznán még mindig elsőfokú árvízvédelmi készültség van érvényben, a folyó a határszelvényben már tetőzött, Kocsordnál még árad. Ugyanilyen készültség van érvényben a Lónyay-főcsatorna védvonalain is - tette hozzá a védelemvezető.

Kritikus a helyzet Szolnok megyében: több mint 1800 négyzetkilométer föld van víz alatt

1800 négyzetkilométer föld, azon belül 550 négyzetkilométer termőterületet borít belvíz Jász-Nagykun-Szolnok megyében, 29 településen védekeznek a belterületi elöntések ellen - közölte a megyei kormányhivatal vezetője szerdán egy Törökszentmiklós és Kétpó közötti, víz uralta szántóföld mentén tartott sajtótájékoztatón.

Mindez elsősorban annak a következménye, hogy 2010-ben a területre lehullott csapadék mennyisége elérte a sokévi átlag dupláját. Tavaly 44 település 110 pályázatot nyújtott be belvízkárenyhítésre a vis maior alaphoz, s már 67 pályázatra 428 millió forintot fizettek ki. Eddig két kiemelkedő kifizetés történt: Szolnok 167 millió, míg Jánoshida 37 millió forintot kapott.

Kovács Sándor, a megyei közgyűlés és egyben a megyei védelmi bizottság elnöke arról beszélt, a vízügyi és az agrárszakemberek már előre jelezték, hogy kritikus belvízhelyzet várható a megyében. Hangsúlyozta, hoy a mostani állapotokat látva megállapítható, hogy kormányintézkedések szükségesek a korábbi években pénztelenség vagy nemtörődömség miatt elhanyagolt állapotba került belvízelvezető rendszerek helyreállítására.

Tájékoztatása szerint jelenleg a megyei települési önkormányzatok közül Alattyán, Kisújszállás, Újszász, Tomajmonostora, Jánoshida, Karcag, Kuncsorba, Tiszaszőlős, Zagyvarékas, Szászberek, Jásztelek, Vezseny, Kunhegyes, Mezőtúr, Nagyrév, Jászalsószentgyörgy, Tiszaföldvár, Örményes másodfokú, míg Tiszabura, Fegyvernek, Kunszentmárton, Kunmadaras harmadfokú készültséget tart fenn.

Kiss Róbert, a kormányhivatal agrárügyekkel foglalkozó szakigazgatója elmondta: a megye agrárgazdaságát tavaly egyelőre felmérhetetlen károk érték. Már a tavasz is sok gondot okozott a gazdáknak, késve indultak a munkák, ősszel pedig több ezer hektáron maradt a földben a többi között kukorica és napraforgó. Csak tavaly október 20-ig 527 kérelem érkezett kárenyhítésre 7,7 milliárd forint értékben, és ez még csak egy kis része a károsult gazdálkodóknak.

Harminc embert kellett kitelepíteni Csongrád megyében

Három ingatlan is lakhatatlanná vált az elmúlt huszonnégy órában Csongrád megyében, ahol így harmincra nőtt a belvíz miatt kitelepítettek száma - közölte Tátrai János, a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság szóvivője szerdán az MTI-vel.

Az elmúlt néhány hétben tíz településen összesen tizennégy ingatlan dőlt össze vagy rongálódott meg annyira, hogy emberi tartózkodásra alkalmatlanná vált - mondta az őrnagy. Az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi igazgatóság illetékességi területén hat településen - Királyhegyesen, Csanádpalotán, Csanyteleken, Csongrádon, Kunszentmártonon és Pálmonostorán - van harmadfokú helyi vízkár-elhárítási készültség, negyvennégy faluban és városban pedig első- vagy másodfokú készültség mellett folyik a munka - tudatta Dobi László, központi védelemvezető-helyettes.

Az igazgatóság huszonkilenc szivattyútelepén - harmadfokú belvízvédelmi készültség mellett - éjjel-nappali üzemben naponta 4,8 millió köbméter vizet emelnek át a főgyűjtőkbe. A belvíz gyorsabb levezetése érdekében folyamatosan munkagépekkel kotorják a csatornákat, illetve vágják a nádat. A védekezésben 228 ember vesz részt.

Az elöntött területek nagysága érdemben nem változott, a becslések szerint 878,8 négyzetkilométer áll víz alatt, ebből 294 négyzetkilométer vetés, 264,8 négyzetkilométer pedig szántó.

Lakatlan házakat kell lebontani Bárándon

Mintegy száz, többnyire lakatlan és elhanyagolt ház lebontása válhat szükségessé a Hajdú-Bihar megyei Bárándon, miután a belvíz súlyos károkat okozott azok szerkezetében - közölte Györgyi Zoltán, a település jegyzője szerdán az MTI-vel.

Az épületek legtöbbje lakatlan, tulajdonosaik - legtöbbször az egykori lakók örökösei - nem végezték el azok állagmegóvását, így az alapzat nélküli vályogházak közül több néhány héten belül magától is összedőlhet - mondta a jegyző. Az épületek falai átáztak, legtöbbjüket csak aránytalanul nagy ráfordítással lehetne biztonságossá tenni - mondta Györgyi Zoltán, hozzátéve, hogy ezekre az önkormányzat fog bontási engedélyt kérni, ha szükséges.     Bárándon továbbra is harmadfokú a belvízvédelmi készültség: 15 ember folyamatosan a dolgozik az árkok ásásán és szélesítésén, folyik az átereszek kotrása és a szivattyúzás. A jegyző közlése szerint a védekezést segítette az, hogy nem volt nagyobb mennyiségű csapadék az elmúlt időszakban és az olvadás is lassú volt.     Mint mondta, egy embert kellett kiköltöztetni a házából, mert annak szerkezete megrogyott és az átázott falak miatt biztonságosabbnak ítélték az ott lakó idős nő rokonoknál történő elhelyezését.     Az önkormányzatnál felkészültek az esetleges kitelepítésekre is: a fűthető piaccsarnokban és egyéb önkormányzati épületekben átmenetileg több ember elhelyezését, étkeztetését és tisztálkodását is biztosítani tudják.     Györgyi Zoltán azonban hangsúlyozta: ha nem romlik drasztikusan az időjárási helyzet, akkor senkinek nem kell tartania kitelepítéstől, az önkormányzat képes megelőzni a nagyobb bajt.     Bara Sándor, a Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vezetője az MTI-t szerdán arról tájékoztatta, hogy területükön nem nőtt az elöntött területek nagysága. A térségben továbbra is több mint 450 négyzetkilométer áll víz alatt, ennek a fele vetés és szántó. Készültséget tartanak fenn mind a 12 belvízvédelmi szakaszon, azok közül háromban a legmagasabb szintűt, harmadfokút - tette hozzá a szakember.