Beatles-dalokat játszana az űrlényeknek az éneklő asztronauta

Az emberiség ma az űrhajózással ott tarthat, ahol az 1910-es évek végén a polgári repülés volt. A következő nagy ugrás az lehet, ha a Nemzetközi Űrállomás után a Holdon lesz állandó emberi jelenlét – véli az „éneklő asztronauta", a kanadai Chris Hadfield.

Néha jólesett volna egy frissen sült hamburger vagy egy korsó csapolt sör. Meg a földön megszokott véletlenszerűség. Mindezzel együtt négyszáz kilométer magasságban, a Nemzetközi Űrállomás (ISS) fedélzetén mégsem volt hiányérzete Chris Hadfieldnek.

Az éneklő űrhajósként világhírűvé vált kanadai asztronautát teljesen elbűvölte, hogy miközben kilencvenkét percenként megkerülte a „kék bolygót", folyamatosan több mint hatmilliárd földlakó szomszédja lehetett. – Most is beleborzongok, ha visszagondolok a fönt elém tárult lélegzetelállító látványra – mesélte a kanadai légierő nyugállományú ezredese az Ontarióból lapunknak adott telefoninterjújában.

Az idén 55 éves bajszos űrhajósra akkor figyelt fel a világ, amikor tavaly a közösségi médiára folyamatosan feltöltötte zenés videóit. Leghíresebb klipjében David Bowie számát, a ­Space Oddityt énekelte. Erre több mint 23 milliószor kattintottak a YouTube-on. Bowie azt nyilatkozta, hogy a balladának ez a legütősebb változata. A földön szintén aktívan zenélő kanadainak ez azért is jólesik, mert, mint mesélte, a súlytalanság állapotában nagyon nehéz gitározni. A hangszert erősen kell tartani, különben elúszik.

– Gyerekfejjel azt gondoltam, ahhoz, hogy űrhajós lehessek, amerikainak kellett volna születnem – mesélte Hadfield. Mint magyarul most megjelent önéletrajzában (Egy űrhajós tanácsai földlakóknak) bevallja: a tudományos-fantasztikus irodalom, a televí­ziós sci-fi sorozatok, például az Űrszekerek, meg Neil Armstrong Hold-sétája ösztönözték arra, hogy valóra váltsa kisfiúként dédelgetett álmát.

Míg az 1980-as években F–18-as vadászgéppel a kanadai légtér határait tesztelő szovjet bombázókat kísért ki, pár esztendővel később űrhajósjelöltként Csillagvárosba költözött, jó négy évet élt Oroszországban, s a nyelvet is megtanulta. – A politikusaik katasztrofálisak, az oroszok viszont kedvesek és nyitottak. A kultúrájuk sokszínű­sége lenyűgöző – mondta.

Úgy gondolja, hogy az űrhajózás ma ott tart, ahol a polgári repülés lehetett az 1910-es évek végén. A sci-fi azért is hasznos, mert segít abban, hogy a tudományos-fantasztikumból tudományos tény legyen. Állítja, arra nem képezték ki, hogy mi a teendő, ha űrlényekkel találta volna magát szemtől szembe. Társaival fent arra jutottak, hogy Beatles-számokat játszanának: a Lennon–McCartney páros szerzeményei univerzálisak.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.